Fenyvescinege
A fenyvescinege (Periparus ater) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó erdei madárfaj.[1][2] Európa legkisebb cinegéje.
Fenyvescinege | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Periparus ater (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
Parus ater | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
![]() A fenyvescinege elterjedési területe
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Fenyvescinege témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyvescinege témájú médiaállományokat és Fenyvescinege témájú kategóriát. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/24/Parus_ater_1_%28Marek_Szczepanek%29.jpg/260px-Parus_ater_1_%28Marek_Szczepanek%29.jpg)
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Parus nembe Parus ater néven.[3]
Alfajai
szerkesztés- európai fenyvescinege (Periparus ater ater) – Európa
- angol fenyvescinege (Periparus ater britannicus) – Egyesült Királyság
- ír fenyvescinege (Periparus ater hibernicus) – Írország
- szardíniai fenyvescinege (Periparus ater sardus) – Szardínia
- ciprusi fenyvescinege (Periparus ater cypriotes) – Ciprus
- atlasz-hegységi fenyvescinege (Periparus ater atlas) – Marokkó és Algéria
- tunéziai fenyvescinege (Periparus ater ledouci) – Tunézia
- himalájai fenyvescinege (Periparus ater aemodius) – Himalája
- pekingi fenyvescinege (Periparus ater pekinensis) – Kína
- Periparus ater chorassanicus
- Periparus ater derjugini
- Periparus ater gaddi
- Periparus ater insularis
- Periparus ater kuatunensis
- Periparus ater martensi
- Periparus ater michalowskii
- Periparus ater moltchanovi
- Periparus ater phaeonotus
- Periparus ater ptilosus
- Periparus ater rufipectus
- Periparus ater vieirae
Előfordulása
szerkesztésA fenyvescinege eurázsiai madár. Európa nagy részén megtalálható Skandinávia északi részét kivéve, illetve a Kárpát-medencében is ritka. Mint neve is mutatja, elsősorban fenyőerdőkhöz, főleg lucosokhoz kötődik.
Kárpát-medencei előfordulása
szerkesztésNem különösebben gyakori, de rendszeres fészkelő.
Magyarországi állománya az Alpokalján, a Zalai-dombságban és az Északi-középhegységben a legsűrűbb, a legkevésbé pedig az Alföldön és a Kisalföldön jellemző. Becslések szerint Magyarországon 4000 – 20 000 fészkelő pár él és az egyedszám növekvő trendet mutat.
Megjelenése
szerkesztésA fenyvescinege alfajai meglehetősen változatosan néznek ki, van köztük sárgás és fehér alapszínű, barna, olajzöld és szürke hátú. Az Európában legelterjedtebb Parus ater ater szürke és fehér, a fiókák még sárgásak. Mindig jellemző azonban az arcfolttal megegyező színű tarkófolt, amit a fekete sapka keretez, illetve a széles, fekete toroksáv.
A faj testtömege 8–10 gramm, átlagos testhossza 11–12 centiméteres, szárnyfesztávolsága pedig 17–21 centiméter körül mozog.
Életmódja
szerkesztésRokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében különösen aknázómolyok és araszolók hernyói, levél- és szövődarazsak szerepelnek. A mérsékeltebb éghajlatú vidékeken állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. A tajga fenyvescinegéi telente délebbre vándorolnak.
Hangadása a széncinegééhez hasonló, ám magasabb annál. Legjellemzőbb hangjai a „ficsa-ficsa” hívás, illetve a csízre emlékeztető lágy „tlüi”.
Szaporodása
szerkesztésA fenyvescinege elsősorban fenyvesekben vagy kevert erdőkben fészkel a fák odvaiban, illetve a cinegékre nem jellemző módon olykor sziklarepedésekben vagy az avar mélyedéseiben. A csésze alakú fészek állati szőrből készül, a szülők növényi részekkel teszik kényelmesebbé.
Évente két költésre kerül sor. Egy fészekalj 8-10 tojást tartalmaz, amelyek 12-15 nap szakadatlan költést követően kelnek ki. A mindkét szülő által táplált, eleinte csupasz és vak, fészeklakó fiókák 17-21 napon belül repülnek ki.
Védettsége
szerkesztésA faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. november 1.) szerint Parus ater
- Oiseaux.net szerint Periparus ater
- Az MME Monitoring Központ adatlapja szerint Parus ater
- Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 963-545-194-6)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. május 22.)