Perjése
Perjése (szlovákul Dražice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
| Perjése (Dražice) | |
 | |
| Községi hivatal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1323 |
| Polgármester | Kovács Krisztián |
| Irányítószám | 980 23 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | RS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 254 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Terület | 11,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 26′ 14″, k. h. 20° 03′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 14″, k. h. 20° 03′ 59″ | |
| Perjése weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perjése témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Perjése Rimaszombattól 7 km-re északkeletre, 271 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Perjései-patak (Dražický potok) völgyében. A község területének nagy részét erdő borítja. Alsópokorágyon át mellékút köti össze Rimaszombattal, Vámosbalog felé 4 km hosszú út teremt összeköttetést.
Délről Zeherje, nyugatról Rimaszombat (felsőpokorágyi kataszter), északról Balogpádár, keletről és délkeletről pedig Vámosbalog községekkel határos.
Története szerkesztés
1323-ban „Peryese” alakban említik először, de a település sokkal régebbi alapítású. 1393-ban „Peryeze” néven Balog várának tartozéka. A 16. században a Széchy család birtoka lett, a 17. században Murány várának uradalmához tartozott. A század végén és a 18. század elején dúlt kuruc háborúkban súlyos károkat szenvedett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PERJESE. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Dobóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának földgye meglehetős termékenységű, piatzozása közel, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, szőlei, gyümöltsös kertyei is vannak, malmai közel, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 71 házában 567 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Perjes, magyar falu, Gömör vgyében, ut. post. Rimaszombathoz 1 mfdnyire, 6 kath., 561 evang. lak. Van szőlőhegye, sok gyümölcse, cseresznyéje, tölgyes erdeje. F. u. h. Coburg.”[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Perjése, Rimaszombat közelében fekvő magyar kisközség, 106 házzal és 427 ág. h. evangelikus lakossal. E község 1336-ban Peryese néven, Balogvár tartozéka és később is a balogvári uradalom községeinek a sorsában osztozik. Most a Coburg herczegi család a birtokosa. Az ág. h. ev. templom 1838-ban épült. A község postája Felsőbalog, távírója és vasúti állomása Rimaszombat.”[4]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
Népessége szerkesztés
1910-ben 414-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2011-ben 266 lakosából 127 magyar és 119 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Klasszicista stílusú, evangélikus temploma a korábbi fatemplom helyén épült 1842-ben. Oltárképe 1927-ben készült.
Képtár szerkesztés
-
Kétnyelvű helységnévtábla -
Evangélikus templom -
Evangélikus templom -
Evangélikus templom (részlet) -
Evangélikus templom -
Utcarészlet -
Tűzoltószertár -
Utcarészlet -
Utcarészlet -
Utcarészlet -
Régi ház a községben -
Régi ház a községben -
Temető -
Temető -
Kilátás a temetőből -
Tölgyerdő a község határában
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. február 23.)
