Perlaky Gábor (lelkész)

(1761–1854) evangélikus lelkész

Perlaky Gábor (Szentlőrinc (Tolna megye), 1761. március 24.[2]Bezi, 1854. március 20.)[3] evangélikus lelkész.

Perlaky Gábor
Született1761. március 24.[1]
Szentlőrinc[1]
Elhunyt1854. március 23. (92 évesen)[1]
Bezi[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaevangélikus lelkész
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Perlaki Gábor és Ács Katának fia. Tanult Nemesdömölkön, azután Pozsonyban tizedfél, Késmárkon másfél, Debrecenben egy évig. Palotán (Veszprém megye) rektori hivatalt viselt hét negyed évig; 1787. január 17-én Bezibe (Győr megye) ordináltatott, 1790. szeptember elején Bőnybe ment első prédikátornak, 1794 tavasszal Nagybarátira (Győr megye) hívták meg; 1796-ban Nagyvázsonyba helyezték át, 1798. szeptember 8-án elbúcsúzott Nagyvázsonyban és ismét Bőnybe ment. 1804 végén Homokbödögén lett lelkész; később Kertán (Veszprém megye) és Kisbabóton (Győr megye) is volt pap. Összesen 63 évig szolgált mint pap. 1849. december 13-án nyugalomba vonult, majd Bezire költözött, ahol 1854-ben, 93 éves korában elhunyt.

  • Atyafiságos oszlop, melyet néhai Perlaki Dávid úr hív lelki pásztornak emelt 1802. Sopron. (Költ.).
  • Az Isten beszédinek első betői; a gyermekeknek és együgyüeknek kedvekért kérdésekbe és feleletekbe foglaltatva világosságra bocsátattak. Győr, 1804.
  • Dr. Luther M. Kis Katekismusának útmutatása szerint a Sz. Írás mondásaival megvilágosítatott idvességnek rendje. Uo. 1805. (Édes atyja jegyzéseiből).
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

szerkesztés
  • Hrabovszky György, A dunántúli evangy. aug. conf. superintendentia predikátorai. Veszprém, (1803) 55., 112. l.
  • Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 241., 242. l.