Perlmutter Izsák

(1866–1932) magyar festőművész

Perlmutter Izsák (Pest, 1866. július 2.Budapest, 1932. április 13.) magyar festőművész.

Perlmutter Izsák
Nyakkendőigazító önarckép, 1905
Nyakkendőigazító önarckép, 1905

Született1866. július 2.
Pest
Meghalt1932. április 13. (65 évesen)
Budapest
SírhelyKozma utcai izraelita temető
Nemzetiségemagyar
Stílusaszecesszió
IskoláiMagyar-Mannheimer Gusztáv
Karlovszky Bertalan és Bihari Sándor közös iskolája
Julian Akadémia
Aki hatott ráEdgar Degas
Pierre-Auguste Renoir
Édouard Manet
Jozef Israëls
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlmutter Izsák témájú médiaállományokat.

Zsidó családban született. Apja, Perlmutter Gyula is műkedvelő festő volt, aki Párizsban is tanulmányozta a festészetet. Édesanyja Gruber Karolina. Anyai ágon is jómódú felmenőkkel rendelkezett, apai nagyapja, Perlmutter Jakab az 1850-es évektől számtalan bérháznak volt a tulajdonosa, egy ideig a Kőbányai Sörgyárat is birtokolta, tőle vásárolta meg később Dreher Antal.[1]

Tanulmányai, élete és munkássága

szerkesztés
 
Nevelt lánya, Cleo

Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd a párizsi Julian Akadémián folytatta. Magyarországra visszatérve Bihari Sándor mellett dolgozott, majd ismét Párizsba ment. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol Jozef Israëls volt rá nagy hatással. Először a lareni művésztelepen telepedett le, majd továbbköltözött Vollendamba, ahol önállóan dolgozott. Itt festette a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található Ima című képét, valamint a Zsidó Múzeumban látható Vasárnapi látogatás-t. A hollandiai művek közös jellemzői a sötét árnyalatok és erős színek.[2]

1900-ban összeházasodott Foltány Máriával, és örökbe fogadta felesége lányát, Reiszner Gizellát, akit Cleonak nevezett, és számos portrét festett róla.[3] Családjával 1904-ben hazatért Magyarországra. Először a szolnoki művésztelepen alkotott. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett. Ezek közül három a Magyar Nemzeti Galériában található. Ezután Besztercebányán dolgozott. Később Rákospalotán a Villasoron rendezte be otthonát. Ebből a periódusából több paraszti portréja ismeretes. Sorozatokat is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre – a korábbi hollandiai képektől eltérően – a fény és az élénk színek jellemzőek, például a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Ezek a művei a magyar szecessziós festészethez sorolhatók. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.[4]

1932 tavaszán hunyt el tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját (jelenleg a Terror Háza Múzeum) a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A fennmaradó egynegyed részből zsidó múzeum létrehozásáról rendelkezett.

Kiállításai

szerkesztés

Önarcképei is fontos helyet foglalnak el munkásságában, egyet ezekből a firenzei Uffizi képtár vásárolt meg. Számos kiállítása szerzett elismerést művészetének: Berlinben, Brémában, Párizsban, Münchenben, Rotterdamban. A Szinyei Merse Pál Társaság tagjává választotta, bár nem kedvelte a festői csoportosulásokat, inkább önállóan alkotott.

2003-ban a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megrendezte életmű-kiállítását 32 festményét bemutatva. 2013 novemberében a Kieselbach Galéria bemutatta Kövesi István amatőr műgyűjtő addig rejtőző kollekcióját, benne számos Perlmutter-képpel.

  1. Gábor Anna: Perlmutter Izsák (2003)
  2. A NOL cikke Perlmutter 2003-as életmű-kiállításáról
  3. Berger, Natalia, The Jewish Museum: History and Memory, Identity and Art from Vienna to the Bezalel National Museum, Jerusalem, Leiden–Boston, 2018, 283.
  4. A Kieselbach Galéria honlapja Perlmutter Izsákról. [2014. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 9.)

További információk

szerkesztés
  • A Művészet c. folyóirat 1909/4. száma Perlmutter Izsákról
  • https://web.archive.org/web/20140109144923/http://kovacsgaborgyujtemeny.hu/alkotas/perlmutter-izsak/szalon
  • Elek Artúr kritikája Perlmutter művészetéről 1921-ből
  • Buza Péter: Palotai tegnapok. Tallózás egy várossá lett palóc falu múltjában. Rákospalota, Rákospalotai Múzeum, 1995.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés