Petőczi-árok
A Petőczi-árok elnevezésű patak Kővágótöttös közigazgatási területén, a falutól északra, a Nyugat-Mecsekben, a T. Bettina-forrásnál ered.[1]
| Petőczi-árok | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrás | Kővágótöttös, Mecsek, Baranya vármegye, Magyarország |
| Torkolat | Bükkösdi-víz, Hetvehely, Baranya vármegye, Magyarország |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felette feküdt egykor a vízfolyás névadója, Petőcz (más nevein: Petőczpuszta, Viganvár), egy apró település, amely számos viszontagság után - az első világháborút követő években az itt húzódó demarkációs vonal miatt négy évre ki kellett üríteni, a második világháború során pedig négy hónapon keresztül frontvonal zárta el a pusztát a külvilágtól - végül a kibontakozó uránércbányászat áldozatává vált. Az utolsó hét családot az állami kisajátítások után 1965-ben költöztették a közeli Kővágószőlősre és Pécsre. A településből mindössze az 1925-27-ben emelt harangláb maradt meg.[2] A kitermelés során a patak melletti aknák egyikében az 1250 méteres mélységet is elérték, így ez lett hazánkban a legmélyebb pont, ahová ember leereszkedett.[3] Az uránércbányászat ezredforduló környéki megszűnése után a környéket az erre kijelölt állami vállalatok rekultiválták.[4]
A patak a forrása után útját közel egy kilométeren keresztül északnyugatra folytatja, majd egy nagyobb balkanyar után a Sás-völgyben nyugatra, kissé északnyugatra tart. Közben belép Bakonya közigazgatási területére, ahol elhalad a Mecsekerdő által működtetett Erdő Háza előtt,[5] hogy végül Hetvehely közigazgatási területén, a házaktól kissé délre, a bükkösdi kőbányától északra érje el balról a Bükkösdi-vizet.
A vízfolyás a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, védett természeti területen halad. A PTE TTK Hidrobiológiai Tanszék kedvelt kutatási helyszíne, évek óta itt zajlik a fokozottan védett kétcsíkos hegyiszitakötő kirepülési jellemzőinek monitorozása.[6][7] Hordalékában számos érdekes ásvány is található.
A Petőczi-árok vízgazdálkodási szempontból az Alsó-Duna jobb part Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területéhez tartozik.[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Turistautak.openstreetmap.hu - Mecseki források jegyzéke - T. Bettina-forrás. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
- ↑ Hambuch Mátyás: Az eltűnt falu története
- ↑ Index.hu - A Kékes magasságánál is mélyebben volt hazánk legmélyebb pontja. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
- ↑ Mecsekerc.hu - A megszűnt magyar uránbányászat komplex rekultivációjának tervezése és végrehajtása. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
- ↑ Mecsekerdo.hu - Erdő Háza. [2014. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
- ↑ Ttk.pte.hu - Hidrológiai közlöny, 2010, 90. évfolyam 6. szám p. 100-102.. [2018. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
- ↑ Boda Réka: A kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) életciklusának vizsgálata hegyvidéki vízfolyásokban: lárvális fejlődés, élőhelypreferencia és kirepülési viselkedés, PhD értekezés, Pécs, 2015.
- ↑ Alsó-Duna jobb part tervezési alegység. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 20.)
