Petőfi Sándor emlékezete

A Petőfi Sándor emlékezete 2022 nyarán, Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulója alkalmából az Osiris Kiadónál megjelent magyar irodalomtörténeti szemelvény- és cikkgyűjtemény.

Petőfi Sándor emlékezete
Szerző	szerk. Margócsy István
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Téma	magyar irodalomtörténet
Műfaj	szemelvénygyűjtemény
Kiadás
Kiadó	Osiris Kiadó
Kiadás dátuma	2022. június 7.
Média típusa	könyv
Oldalak száma	644
ISBN	ISBN 9789632764498
Sablon • Wikidata • Segítség

Margócsy István irodalomtörténész, a kötet szerkesztője írja Petőfi Sándor fogadtatástörténete című előszavában: „Jelen áttekintés Petőfi recepciójának csak írói-tudósi megközelítéseit szemlézi, túlnyomóan a kritikai-szakirodalmi jellegű értekező szövegeket tárgyalja”.

A könyv ismertetése

A könyv bő másfél évszázad Petőfivel és életművével foglalkozó irodalmi-irodalomkritikai műveiből ad válogatást: szemelvényeket, cikkeket, illetve esetenként teljes tanulmányokat. Az írások korábban már megjelentek, akár többször is, de így egy kötetbe gyűjtve jó áttekintést nyújtanak a témáról az érdeklődő számára. A szövegek sorrendje nagyjából – kisebb eltérésekkel – az eredeti megjelenés időrendjét követi. A kronológiának megfelelően a könyv négy részre tagolódik. Mindegyik részt egy-egy költemény vezet be és zár is le:

• ÉLETÉBEN

Petőfi Sándor: Én – Lauka Gusztáv: Petőfi Sándorhoz

• A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELE

Arany János: Emlények – Jókai Mór: Apotheozis

• A 20. SZÁZAD ELSŐ FELE

Babits Mihály: Petőfi koszorúi – Illyés Gyula: Segesváron

• A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELE

Jékely Zoltán: Petőfi utolsó dala – Petri György: Sándorhoz

A legrégebbi írás (Császár Ferenc: Petőfi Sándor költeményes munkái) 1845. augusztus–szeptemberből való, a két legkésőbbi megjelenése pedig már „átcsúszik” a 21. századba (Márton László: Félbetört élet teljes rajza, 2009; Kulin Ferenc: A ’modern’ posztromantikus fordulata 1848-ban, 2011).

A kötetben 65 szerző (a versek szerzőivel együtt) – költő, író, irodalomtörténész – írása található. Az első rész, mely a költő életében megjelent kritikai írásokból ad válogatást, hét szerző szövegéből és Petőfi Én című verséből áll (1843. március). A vers első strófája:

A világ az isten kertje;

Gyom s virág vagytok ti benne,

Emberek!

Én a kertnek egy kis magja,

De az úr, ha pártom fogja:

Benne gyom tán nem leszek.

A könyv második részében 11, a harmadikban 18, a negyedikben 28 szerző írása kapott helyet. Minden esetben lábjegyzetek tájékoztatnak a szöveg szerzőjéről és a munka első, majd további megjelenésének helyéről, dátumáról. A terjedelmes kötet szövegeinek valamivel több mint fele a 20. század második feléből való. A válogatás során a szerkesztő elsősorban „a megközelítések sokféleségét és fő irányait” kívánta érzékeltetni.

A szerteágazó témában Margócsy István Petőfi Sándor fogadtatástörténete című előszava segíti eligazodni az olvasót. A közölt szemelvények alapján végigkövethető, hogyan változott az egyes korszakokban Petőfinek és költészetének kritikai megítélése az eltelt másfél évszázadban. A 19. század második felében az irodalomkritika többnyire elsősorban a népies, nép-nemzeti költőt látta Petőfiben – igaz, hogy sok politikai jellegű költeménye és egyik főműve, Az apostol is csak az 1870-es években jelent meg és vált közismertté. Érdekes egyetlen kötetben olvasni Gyulai Pált (Petőfi Sándor és lírai költészetünk, 1854) és a húsz évvel később vele és követőivel vitába szálló Meltzl Hugó munkáját (Gyulai Pál, a Petőfi-irodalom megalapítója, 1874).

A 20. század elején előtérbe került Petőfi forradalmiságának kérdése, erről alakult ki Ady Endre és Babits Mihály vitája (1910). A század első felében a főbb irodalmi irányzatok „a maguk képére formálták Petőfit – azt látták bele Petőfibe, amit ők maguk akartak létrehozni” – olvassuk a kötet előszavában. – „Ugyanígy önigazoló programiratnak fogható fel Illyés Gyula rendkívüli hatású regénye (Petőfi, 1936) is”.

A század második felében, a szocialistának mondott kultúrpolitika idején a költő jellemzését a „plebejus-demokrata”, „forradalmi demokrata” jelző váltotta fel, és személyét az ideológiai harc eszközeként igyekeztek felhasználni. Király István szerint például: „Az „irodalmi Deák-párt” elsikkasztotta Petőfiben a forradalmi demokratát, eltagadta liberalizmusnak és forradalmi demokratizmusnak Petőfivel kezdődő különválását.” (319.)

Petőfi alakjának és életművének megítélését, a „reális” Petőfi-kép kialakítását a kezdektől fogva nehezítette a személye körül kialakult, részben máig élő kultusz, melyhez a „népies dalköltő” rögzült képe mellett jelentősen hozzájárult 1848-as forradalmi szereplése és korai halálának rejtélye. Ezt a kultuszt is dokumentálja a gyűjtemény több írása.

A kötetben részletes, különböző szempontú és stílusú verselemzéseket is talál az olvasó, egy kivételével mindet a negyedik részben:

• Kosztolányi Dezső: Szeptember végén
• Gyergyai Albert: A négyökrös szekér
• Németh G. Béla: Az ódához emelt dal (Petőfi: Itt van az ősz, itt van újra…)
• Dávidházi Péter: Miért kisérsz…
• Veres András: Petőfi Sándor: Az ítélet
• Nemes Nagy Ágnes: Petőfi: A Tisza
• Szörényi László: Apokalipzis helyett kataklizma – Petőfi utolsó verse [Szörnyű idő]

Végül néhány írás a 20. századi Petőfi-kutatás újabb irányairól, illetve eredményeiről ad számot. A befejező tanulmány a Petőfi Sándor élete és költészete. Kritikai életrajz (Osiris, 2008) című monográfia recenziójaként született; itteni megjelentetése tisztelgés szerzője, a 2008-ban elhunyt Kerényi Ferenc irodalomtörténész emléke előtt (Márton László: Félbetört élet teljes rajza, 2009).

„A hangsúlyaiban, szempontjaiban, módszereiben szerteágazó kötet”-ről Balogh Ernő irodalomtörténész kritikája többek között megállapítja: „A vállalkozás komoly erénye, hogy olyan kutatók mellőzhetetlen tanulmányát is közli, akik alkalmi szereplői a Petőfi-kutatásnak”. Hangsúlyosan említ néhány kiemelkedő verselemzést, köztük Szegedy-Maszák Mihály átfogó analízisét (Világkép és stílus Petőfi költészetében). Hiányolja azonban, hogy a sokféleség szerkesztői szempontja miatt „éppen a professzionális Petőfi-kutatók” munkáinak kevesebb hely jutott a gyűjteményben.

Források

• Szerk. Margócsy István: Petőfi Sándor emlékezete (Osiris Kiadó, Budapest, 2022).
• Balogh Ernő: Egy forradalmi élet dimenziói. Könyvterasz, (2022. augusztus 4.) Hozzáférés: 2022. november 27.