Főmenü megnyitása

Peter Albert David Singer, (Melbourne, 1946. július 6. –) ausztrál erkölcsfilozófus, a Princeton Egyetem[1] és a Melbourne-i Egyetem[2] professzora. Kutatási területe az alkalmazott etika, melynek kérdéseit szekuláris és utilitárius irányból vizsgálja.

Peter Albert David Singer
Peter Singer no Fronteiras do Pensamento Porto Alegre (9619604688) (cropped).jpg
Élete
Született 1946. július 6. (73 éves)
Melbourne, Victoria, Ausztrália
Pályafutása
Iskola/Irányzat analitikus filozófia · utilitarizmus
Érdeklődés alkalmazott etika · bioetika
Rájuk hatott Peter Unger · Colin McGinn · Roger Crisp · Dale Jamieson · Gregory Pence · Julian Savulescu · James Rachels · Mylan Engel · Steven Best · Toby Ord · Bill Gates  · William MacAskill
Hatottak rá Charles Darwin · John Stuart Mill  · Henry Sidgwick  · Jeremy Bentham ' R. M. Hare  · Jonathan Glover  · Derek Parfit  · Karl Marx

Peter Albert David Singer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Albert David Singer témájú médiaállományokat.

2004-ben az Ausztrál Humanista Társaságok Tanácsa Az Év Ausztrál Humanistája díjjal tüntette ki.[3] 2005-ben a Sydney Morning Herald  Ausztrália tíz legbefolyásosabb értelmiségije közé sorolja.[4] Ugyanebben az évben a Time a világ 100 legnagyobb hatású embere közé sorolja.[5]

Tartalomjegyzék

Tanulmányai, karrierjeSzerkesztés

A Melbourne-i Egyetemen jogot, történelmet és filozófiát tanult, ahol 1967-ben BA,[6] 1969-ben MA diplomát szerez. Ez után ösztöndíjjal az Oxfordi Egyetemen tanul, ahol 1971-ben BPhil fokozatot nyer.

 
Singer 2009-ben

Két évig tanít az Oxfordi Egyetemen, majd a New York-i Egyetem vendégprofesszora. Melbourne-be 1977-ben tér vissza. 1999-ben Princeton-ba költözik.[7]

Alkalmazott etikaSzerkesztés

Gyakorlati etika (1979) című könyvében azt elemzi, hogy miért és hogyan ütköztethetők az élőlények különböző érdekei.

Effektív altruizmus és világ szegénységSzerkesztés

 
Singer egy effektív altruizmus konferencián Melbourne-ben, 2015-ben.

Singer munkássága hozzájárult az effektív altruizmus fejlődéséhez.[8] Amellett érvel, hogy nem elég a szenvedést csökkenteni, hanem ezt a lehető leghatékonyabb módon kell tenni. 2015-ös könyve, A legnagyobb jó, amit tehetsz, szintén erről szól.

KitüntetésekSzerkesztés

2012-ben az Ausztrál Lovagrend tagjává választják "a filozófia és a bioetika kiemelkedő szolgálatáért mint társadalmi viták vezetője és a globális szegénységgel, az állatok jólétével és az emberek körülményeivel foglalkozó elképzelések terjesztője".[9]

Művei (válogatás)Szerkesztés

Önállóan írt könyvekSzerkesztés

  • Az állatok felszabadítása: új etika az állatok kezelésére. New York Review/Random House, New York, 1975; Cape, London, 1976; Avon, New York, 1977; Paladin, London, 1977; Thorsons, London, 1983. Harper Perennial Modern Classics, New York, 2002. Harper Perennial Modern Classics, New York, 2009.
  • Demokrácia és engedetlenség. Clarendon Press, Oxford, 1973; Oxford University Press, New York, 1974; Gregg Revivals, Aldershot, Hampshire, 1994
  • Gyakorlati etika Cambridge University Press, Cambridge, 1980; második kiadás: 1993; harmadik kiadás: 2011. ISBN 0-521-22920-0, ISBN 0-521-29720-6, ISBN 978-0-521-70768-8
  • Marx, Oxford University Press, Oxford, 1980; Hill & Wang, New York, 1980; újra kiadva Marx: egy nagyon rövid bevezetés címen. Oxford University Press, 2000; teljes terjedelmében bekerült K. Thomas (szerk..) Nagy politikai gondolkodók: Machiavelli, Hobbes, Mill és Marx. című könyvébe. Oxford University Press, Oxford, 1992
  • A bővülő kör: etika és szociobiológia. Farrar, Straus and Giroux, New York, 1981; Oxford University Press, Oxford, 1981; New American Library, New York, 1982. ISBN 0-19-283038-4
  • Hegel, Oxford University Press, Oxford and New York, 1982; újra kiadva Hegel: egy nagyon rövid bevezetés címen. Oxford University Press, 2001; teljes terjedelmében bekerült a Német filozófusok: Kant, Hegel, Schopenhauer, Nietzsche című könyvbe. Oxford University Press, Oxford, 1997
  • Hogyan éljünk? Etika az önérdek korában. Text Publishing, Melbourne, 1993; Mandarin, London, 1995; Prometheus, Buffalo, NY, 1995; Oxford University Press, Oxford, 1997
  • Az élet és a halál újragondolása: hagyományos etikánk összeomlása. Text Publishing, Melbourne, 1994; St Martin's Press, New York, 1995; reprint 2008. ISBN 0-312-11880-5 Oxford University Press, Oxford, 1995
  • Ethics into Action: Henry Spira and the Animal Rights Movement, Rowman and Littlefield, Lanham, Maryland, 1998; Melbourne University Press, Melbourne, 1999
  • A Darwinian Left, Weidenfeld and Nicolson, London, 1999; Yale University Press, New Haven, 2000. ISBN 0-300-08323-8
  • One World: The Ethics of Globalisation, Yale University Press, New Haven, 2002; Text Publishing, Melbourne, 2002; 2nd edition, pb, Yale University Press, 2004; Oxford Longman, Hyderabad, 2004. ISBN 0-300-09686-0
  • Pushing Time Away: My Grandfather and the Tragedy of Jewish Vienna, Ecco Press, New York, 2003; HarperCollins Australia, Melbourne, 2003; Granta, London, 2004
  • The President of Good and Evil: The Ethics of George W. Bush, Dutton, New York, 2004; Granta, London, 2004; Text, Melbourne, 2004. ISBN 0-525-94813-9
  • The Life You Can Save: Acting Now to End World Poverty. New York: Random House 2009.[10]
  • The Most Good You Can Do: How Effective Altruism Is Changing Ideas About Living Ethically. Yale University Press, 2015.[11]
  • Ethics in the Real World: 82 Brief Essays on Things That Matter. Princeton University Press, 2016.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Peter Singer | University Center for Human Values (angol nyelven). uchv.princeton.edu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  2. PROF Peter Singer - The University of Melbourne (angol nyelven). www.findanexpert.unimelb.edu.au. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  3. Australian Humanist of the Year (amerikai angol nyelven). Humanism Australia. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  4. Australia's top 100 public intellectuals”, The Sydney Morning Herald, 2005. március 12. (Hozzáférés ideje: 2018. június 25.) 
  5. The 2005 TIME 100 - TIME (amerikai angol nyelven). TIME.com. (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.)
  6. Vulliamy, Ed. „Peter Singer: Moral arbiter of life and death”, The Guardian, 2009. február 15. (Hozzáférés ideje: 2011. október 24.) 
  7. Peter Singer's university website
    Centre for Applied Philosophy and Public Ethics Archiválva 2018. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
    Peter Singer. Resources on Singer, including book excerpts, articles, interviews, reviews, and writings about him.
    Peter Singer biography.
    Peter Singer debates his views on a BBC/RSA panel in London, 5 September 2006 Archiválva 2006. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.
    Peter Singer's monthly Project Syndicate commentary series "The Ethics of Life"
    Singer's article in Greater Good Magazine about the ethics of eating locally grown good
    The Singer Solution to World Poverty
    Peter Singer on animal rights Archiválva 2008. február 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. (PDF)
  8. Jollimore, Troy: Impartiality. The Stanford Encyclopedia of Philosophy. Metaphysics Research Lab, Stanford University, 2017. február 6. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  9. Companion (AC) in the General Division of the Order of Australia – The Queen's Birthday 2012 Honours Lists. Official Secretary to the Governor-General of Australia, 2012. június 11. [2012. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. Reviewed at Dwight Garner. „If You Think You're Good, You Should Think Again”, 'The New York Times', 2009. március 10. (Hozzáférés ideje: 2009. július 14.) 
  11. Camosy, Charles (2018. augusztus 22.). „Book Reviews: Peter Singer, The Most Good You Can Do: How Effective Altruism is Changing Ideas About Living Ethically and Peter Singer, Ethics in the Real World: 82 Brief Essays on Things That Matter”. Studies in Christian Ethics 31 (3), 370–373. o. DOI:10.1177/0953946818769552u. (Hozzáférés ideje: 2018. július 29.)  

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Peter Singer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.