Pipabéka

kétéltűfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. április 1.

A pipabéka (Pipa pipa) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül a pipabékafélék (Pipidae) családjába tartozó faj.

Pipabéka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Mesobatrachia
Család: Pipabékafélék (Pipidae)
Alcsalád: Pipinae
Nem: Pipa
(Laurenti, 1768)
Faj: P. pipa
Tudományos név
Pipa pipa
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Rana Pipa Linnaeus, 1758
  • Pipa americana Laurenti, 1768
  • Buffo pipa — Lacépède, 1788
  • Bufo pipa — Bonnaterre, 1789
  • Rana dorsigera Schneider, 1799
  • Bufo dorsiger — Latreille in Sonnini de Manoncourt & Latreille, 1801
  • Pipa dorsigera — Oken, 1816
  • Pipa tedo Merrem, 1820
  • Pipa cururu Spix, 1824
  • Pipa curururu — Spix, 1824
  • Pipa pipa — Cuvier, 1829
  • Bufo (Pipa) pipa — Cuvier, 1829
  • Bufo (Pipa) curururu — Cuvier, 1829
  • Asterodactylus pipa — Wagler, 1830
  • Leptopus asterodactylus Mayer, 1835
  • Pipa surinamensis Duvernoy in Cuvier, 1849
  • Pipa dorsigerus — Gistel In Gistel & Bromme, 1850
  • Asterodactylus dorsigera — Gistel, 1851
  • Pipa sedo Schlegel, 1858
  • Asterodactylus dorsigerFitzinger, 1864
  • Pipa americanaBoulenger, 1882
  • Pipa surinamensis — Sclater, 1895
  • Pipa pernigra Barbour, 1923
  • Pipa pipa — Dunn, 1948
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pipabéka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pipabéka témájú médiaállományokat és Pipabéka témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

A pipabéka elterjedési területe Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela.

Megjelenése

szerkesztés

Ez a békafaj általában 10-13 centiméter hosszú, de akár 20 centiméteresre is megnőhet. A pipabékának kicsik a szemei; nincsenek fogai és nyelve sem. Lapos teste, levél alakú. Színezete kopott barna, néhány folttal. Széles lábfejei úszókkal vannak ellátva; a mellső lába ujjain csillagszerű képződmények láthatók.

Életmódja

szerkesztés

A pipabéka a trópusi és szubtrópusi alföldek nedves erdeiben és édesvizű mocsaraiban él. Az élőhelyek elvesztése veszélyezteti a fajt.

Szaporodása

szerkesztés

Ezt a békát a szaporodási módszere miatt ismerjük jól. A többi békafajtól eltérően, a pipabéka hím nem a légzsákok által kiadott hangokkal vonzza magához a nőstényeket, hanem a torokban levő csonttal, amellyel éles csettintő hangokat képez.[1] Ölelkezés közben a pár ívekben fel-felemelkedik a fenékről. Minden felemelkedés közben, a nőstény 3-10 petét bocsát ki magából; a petéket a hím mozgásai a nőstény háti bőrébe nyomja belé. Miután a peték el lettek „ültetve”, néhány napra a bőrbe ágyazódnak és az anyjuk hátának lépesméz külsőt kölcsönöznek. A petéből való kikelés, az ebihalból kis békává válás, mind az anyaállat hátbőrében megy végbe. Az alig 2 centiméter hosszú, kis pipabékák átszakítják anyjuk hátbőrét és kimásznak. Miután elhagyták az anyaállatot, a kisbékák magányos életmódot folytatnak.

Képek a pipabékáról

szerkesztés
  1. Ross Piper|Piper, Ross (2007), Extraordinary Animals: An Encyclopedia of Curious and Unusual Animals, Greenwood Press (publisher)|Greenwood Press.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Surinam toad című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés