Főmenü megnyitása

Pirovac

Település Horvátországban

Pirovac (olaszul: Slosella) falu és község Horvátországban Šibenik-Knin megyében.

Pirovac
Pirovac látképe
Pirovac látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségPirovac
Jogállás falu
Polgármester Ivan Gulam
Irányítószám 22213
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség1704 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság11 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pirovac (Horvátország)
Pirovac
Pirovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 49′ 15″, k. h. 15° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 49′ 15″, k. h. 15° 40′ 00″
Pirovac weboldala

FekvéseSzerkesztés

Šibenik központjától légvonalban 20, közúton 25 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, a Pirovaci-öböl partján fekszik. Közigazgatásilag Kašić és Putičanje települések tartoznak hozzá.

TörténeteSzerkesztés

A községhez tartozó Sveti Stjepan-szigeten már a római korban lakott település volt. Pirovac területe a középkorban a Šubić család birtoka, majd később a šibeniki püspökség és šibeniki nemesek tulajdonába került. Szép fekvése miatt Pirovac már ebben az időben a gazdagabb családok kedvelt nyári tartózkodási helye volt. Első írásos említése a šibeniki püspökség alapításakor végzett összeírásban 1298-ban történt. A 15. század elején Dalmácia többi részével együtt a Velencei Köztársaság birtoka lett. Fejlődése összefügg az Oszmán Birodalom balkáni előretörésével. 1463-ban a török elfoglalta Boszniát és az elfoglalt területekről sok menekült érkezett. A dinamikus fejlődésről számos történeti emlék tanúskodik. Az akkori településközpontban, amely akkor egy kis szigeten állt vár és védőfalak épültek. 1506-ban felépült a gótikus plébániatemplom, a plébániaház, valamint számos lakóház. 1511-ben a közeli Sveti Stjepan-szigeten, melyet ma Sustipanacnak neveznek, de a helyiek egykor Mojstarnak is hívtak felépítették a ferences kolostort. (A szigeten még a kora középkorban ahogy Alberto Fortis is írja “Viaggio in Dalmazia” című művében[2] egy bencés kolostor állt.) A ferences harmadrendi kolostor egészen a francia megszállásig, a 19. század elejéig működött. Érdekesség, hogy a hagyomány szerint a települést egy időben Zloselonak is nevezték. A gonosz falu elnevezést azzal érdemelte ki, hogy a legenda szerint lakói a török ellen úgy védekeztek, hogy a falakról olajjal öntötték le őket. Egy másik legenda szerint a várnak bátor és ravasz védői voltak, akik különös hősiességgel védték otthonaikat. Amikor látták, hogy már csak kevesen maradtak és a töröknek nem állhatnak ellen néhányan lopva kiosontak a várból és orvul megölték a török sereg vezérét. Ezt látva a török sereg megfutamodott ezt kiáltozva: „Gonosz falu, gonosz emberek!” [2] Erről aztán később egy dal is született a nép ajkán. Valójában a török kétszer is elfoglalta a települést, melynek lakói a közeli Murter-szigetre menekültek, de velencei hatóságok rendeletére mindkétszer visszatértek régi lakóhelyükre. A vár a török Dalmáciából való kiűzéséig, a 17. század végéig töltötte be szerepét. Védői között nemcsak helyiek, hanem velenceiek és görög származású zsoldosok is voltak.[2] A védőfalakon belül egészen az I. világháború végéig állattartó emberek éltek, majd a múlt század közepén már az állatokat nem engedték itt tartani, hanem ezzel egyidejűleg megkezdték a lakóházak építését. Ezzel kezdődött meg Pivovac legújabb kori története. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 784, 1910-ben 1348 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 1704 fő volt.

LakosságSzerkesztés

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
784 823 820 1.030 1.210 1.348 1.615 1.703 1.644 1.675 1.570 1.556 1.480 1.513 1.608 1.704

NevezetességeiSzerkesztés

  • Pirovac egykori védőfalainak, melyek a 16. század elején épültek és négy oldalról védték az akkori települést csak az északi oldalon láthatók maradványai. A várkaput, mely kitűnt erősségével és szépségével és amelyhez felvonóhíd vezetett, melyet éjszakánként felhúztak a többi védőfallal együtt 1884-ben lebontották.[5]
  • A Kármelhegyi boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplom 1506-ban épült. 1832-ben megújították és átépítették.[5]
  • A régi pirovaci temetőben álló Szent György templom amint azt az oldalbejárat feletti glagolita felirat is jelzi 1495-ben épült. Építtetője az akkori leghatalmasabb pirovaci család a Draganić-Vrančić család volt. A templomban egy 1447-ből származó domborműves szarkofág található, amely a šibeniki Andrija Budičić és a velencei Lorenzo Pincino a šibeniki katedrális építőinek a munkája.[5]
  • A Sveti Stjepan, vagy más néven Sustipanac-szigeten 16. századi ferences kolostor maradványai találhatók. A kolostort szigeten vásárolt birtokán a pirovaci nemes Petar Draganić építtette 1510-ben, hogy szerzetesei ellássák Pirovac lakóinak lelki gondozását.[5] A kolostor a 19. század elejéig működött, ekkor elhagyták és azóta rom.
  • A Pirovaci-öböl bővelkedik szép öblökben és strandokban. A település fő strandja a Lolić már évek óta viseli büszkén a „Kék zászló” kitüntetést, melyet csak a legtisztább és legrendezettebb strandok kaphatnak meg az országban. A jól felszerelt, homokos strand egy sétálóutcáról érhető el, ahonnan a forgalom ki van tiltva, Különösen alkalmas a gyerekes családok és a fogyatékkal élők számára. A Lolićon kívül említésre méltó még a Starine és a Miran szálloda strandja. Aki a rejtett kis öblöket szereti az elsétálhat a néhány kilométerre fekvő Prosika-öbölbe, vagy hajót bérelhet és el kirándulhat a Sustipanac-szigetre. A Pirovaci-öböl déli leágazásában a Makirina-öbölben gyógyiszapos fürdőhely is található. A gyógyiszap összetétele, minősége és mennyisége meghaladja az összes hasonló ismert helyét az országban.[6]

GazdaságSzerkesztés

Pirovac Primošten, Vodice és Murter mellett a Šibeniki riviéra egyik legjelentősebb turisztikai központja. Az itt élők legfontosabb bevételi forrása a turizmus. Az ide látogatóknak apartmanok és egyéb magánszállások sokasága áll rendelkezésére. Lakói a turizmus mellett főként a hagyományos halászattal és mezőgazdasággal foglalkoznak. (Legfontosabb terményeik a meggy, a maraska meggy, az olajbogyó, a szőlő és a füge.)

GalériaSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pirovac című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

A Wikimédia Commons tartalmaz Pirovac témájú médiaállományokat.