Plešivica (Jasztrebarszka)
Plešivica falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik.
| Plešivica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Jastrebarsko |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mihael Zmajlović |
| Irányítószám | 10450 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 269 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 89,40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 325 m |
| Terület | 3,49 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 00″, k. h. 15° 34′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 00″, k. h. 15° 34′ 01″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zágrábtól 27 km-re délnyugatra, községközpontjától 6 km-re északra fekszik.
Története szerkesztés
A települést még birtokként 1283-ban említik először "terra Plesiuicha" alakban abban az oklevélben, melyben az okicsi uradalmat Lipovec várával együtt birtokosai Babonics Radoszlávnak adják el. A település eredetileg valószínűleg a podgorjei várispánsághoz tartozott. Plébániáját 1334-ben említi először Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statútumában. A plébániatemplom eredetileg Prilipje területén a Hrvoj család udvarháza alatt állt. A mai templomot egy régi gótikus kápolna helyén építették fel a 18. század közepén. A falunak 1857-ben 125, 1910-ben 201 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 312 lakosa volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 125 | 164 | 171 | 195 | 188 | 201 | 211 | 277 | 287 | 346 | 325 | 326 | 316 | 299 | 312 |
Nevezetességei szerkesztés
- Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] a 18. század közepére épült fel. A 19. században megújították, órás harangtornya 1847-ben épült hozzá. 1864-ben építették a kórust és ekkor készült el az orgona is Ferdinand Malahov ljubljanai orgonaépítő mester műhelyében. A Szent György főoltár 1791-ben készült. Az oltárképet négy szent, valamint az Atya szobra veszi körül. A mellék kápolnában található a Lorettói Szűzanya 1760 körül készített késő barokk oltára. A fekete Madonna szobrát az 1820 körül lebontott Lorettói kápolnából hozták át ide. A szentély boltozatán Mária életének részletei és a négy evangélista alakja valószínűleg 1888-ban készültek. Különösen értékes műkincse Ivan Hrvoj és Eva Drefell 1680 körül készített epitáfja, melyen mindketten népviseletben láthatók. A szószék 1767-ből származik, a hazai pálos művészek köréhez tartozó munka.
- Xavéri Szent Ferenc kápolnája[4] a 17. században épült még kis fakápolnaként, melyet 1680 táján fallal építettek körül és a kor szokása szerint a falak elkészültekor a fakápolnát lebontották. A mai kápolnát 1752 és 1757 között építették. A harangtornyot 1822-ben építették hozzá, majd 1847-ben az egész kápolnát megújították. Centrális épület, négyzet alakú hajóval és három, félkör alakú apszissal, amely ritka háromkaréjos alaprajzot eredményez. A szentély mellett található a sekrestye téglalap alakú bejárattal. Különlegessége a harangtorony melletti homorú homlokzat. A szentély központi tere boltozatos, a félköríves apszis félkupolával van befedve. A templomot építészeti értéke berendezése (oltárok, szószék, orgona) teszi jelentőssé. Három barokk oltára van. A kápolna a jaskai barokk építészet egyik gyöngyszeme, eredeti művészeti alkotásai máig fennmaradtak.
- A plébánia építése a plébániatemplommal együtt kezdődött a 17. század végén. Mai formáját a 19. század első felében történt átépítés során nyerte el.
- A falu legrégibb lakóháza a Kertalj család tulajdona. Legrégibb része még a 17. század végén épült, más részei a 19. század első felében épültek fel klasszicista stílusban a városi polgári lakóépületek mintájára.
Források szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1881.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-851.
