Portál:Fenntartható fejlődés/Kiemelt cikk/archive2

Globális felmelegedés



Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük, amelynek során emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás kifejezést az ember által okozott klímaváltozásra használja.

A 20. században és különösen az utóbbi évtizedekben ez a klímaváltozás gyorsabb volt, mint a megelőző néhány évszázadban. A folyamat várhatóan folytatódik. A kérdés az, hogy a hőmérséklet változása milyen mértékben lehet az emberi tevékenység következménye. Alig 10 000 éve kezdődött meg a Kainozoikumi eljegesedés Würm-glaciálisa utáni interglaciális szakasza. A megelőző öt interglaciális szakasz 50–400 ezer évig tartott, ami arra utal, hogy még melegedési időszakban vagyunk természetes módon is. Kérdés azonban, hogy az emberi tevékenység ezt mennyivel gyorsítja és így mennyivel nehezíti a felmelegedéshez való alkalmazkodást.

A témával foglalkozó tudósok több mint 90%-a szerint a legutóbbi évtizedekben zajló felmelegedés mértéke zömmel emberi tevékenység eredménye. A tudományos konszenzus mértékét jelzi az is, hogy a klímaváltozás elméletét az összes fejlett ipari ország tudományos akadémiája elfogadja.

A legutolsó száz év éghajlatváltozása

szerkesztés

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) adatai szerint a levegő földközeli átlaghőmérséklete 1905 és 2005 között 0,74 ± 0,18 °C-kal nőtt meg. A testület szerint ennek fő okai a XIX. század közepe óta a légkörbe juttatott, üvegházhatást okozó gázok. Az üvegházgázok növelik a Föld légkörének legalsó rétege, a troposzféra hőmérsékletét. A kutatók hevesen vitáznak arról, hogy a felmelegedést mennyiben idézik elő természeti hatások (a napsugárzás erősödése, a vulkáni tevékenység, a Föld pályaelemeinek változása) és mennyiben emberi tevékenységek. A legelfogadottabb vélemény szerint a globális felmelegedés utóbbi évtizedekbeli felgyorsulása emberi okokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá, hogy a naptevékenység és a vulkánosság alakulása a számítások szerint jelenleg a globális felmelegedés ellen hat.

Tovább a teljes szócikkhez … 



Élelmiszer-hulladék
 

Az élelmiszerhulladék az élelmiszerek előállítása és feldolgozása során keletkező, emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan hulladék, illetve a romlott, lejárt szavatosságú élelmiszer. Az Európai Unió hulladékokra vonatkozó definíciója szerint hulladék minden „olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”, és ebbe a körbe sorolja az élelmiszerhulladékot is. A hulladékgyűjtéssel és feldolgozással foglalkozó cégek, nemzetközi szervezetek és az egyes országok azonban ettől eltérő definíciókat is használhatnak a hulladék, és ezzel együtt az élelmiszerhulladék meghatározására.

Meghatározás

szerkesztés

A hulladék általában olyan tárgy, amely az ember mindennapi élete során keletkezik és a keletkezésük helyén feleslegessé válnak, tőlük a tulajdonosuk megválik vagy megválni köteles. Ez a meghatározás az EU vonatkozó irányelvein alapszik és vállalatok, nemzetközi szervezetek, illetve az Unión kívüli országok is ettől eltérő meghatározást használhatnak. A hulladék, így az élelmiszerhulladék meghatározásában sokszor szerepet játszik egy adott szituáció vagy helyszín is: ami valaki számára hulladék, másnak még értékes alapanyag, használati tárgy lehet.

1975-ben az Európai Unió hivatalosan meghatározta a hulladék fogalmát a 75/442/EGK irányelvben: „"hulladék": bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik vagy a hatályban lévő nemzeti jogi szabályozásnak megfelelően megválni köteles”. Az irányelvet 1991-ben módosították (91/156/EGK), ekkor határozták meg a hulladékok különböző kategóriáit (I. melléklet – Hulladékkategóriák) és kihagyták a nemzeti jogszabályokra való hivatkozást. Az I. mellékletben határozták meg a hulladékok fajtáit, és egyes kategóriák egy sajátos hulladéktípusnak lettek létrehozva. Ilyen például a „Q3 Olyan termékek, amelyek felhasználhatósági ideje lejárt” kategória, amelyet kimondottan a lejárt szavatossági idejű élelmiszertermékek kedvéért hoztak létre.

Tovább a teljes szócikkhez …