Portugália zászlaja

nemzeti jelkép

Portugália zászlaját egy függőleges vonal 2:3 arányban egy bal oldali zöld és egy jobb oldali piros részre osztja. A határvonalon helyezkedik el a címer és mögötte egy sárga armilláris gömb. A mai lobogót hivatalosan 1911. június 30-a óta használják, de valójában már a köztársasági forradalom alatt is használatban volt 1910-ben.

Portugália zászlaja

Becenevek Bandeira das Quinas
Bandeira Verde-Rubra
Használat Polgári és állami zászló és nemzeti lobogó? Polgári és állami zászló és nemzeti lobogó
Arányok 2:3
Elfogadva 1911. június 30.

Használat Hadizászló? Hadizászló
Arányok 12:13
Adoptálás 1911. június 30.
A Wikimédia Commons tartalmaz Portugália zászlaja témájú médiaállományokat.
Portugália zászlaja (1830–1910)

A zászló szimbólumai szerkesztés

A portugál nemzeti színek szerkesztés

A zászló színeit többféleképpen is magyarázzák a portugálok. A leginkább elterjedt nézet szerint a vörös a hazáért és szabadságért vérüket ontó honfitársak jelképe, míg a zöld a reményt fejezi ki. Bár ez a színek magyarázatának legelterjedtebb verziója, korántsem biztos, hogy ez megfelel valódi eredetüknek.

Egy másik lehetséges változat a vöröset a portugál felfedező hajók fölött felkelő és lenyugvó nap allegóriájának értelmezi. Tisztelegve az ország méltán híres felfedezői és tengerészei előtt a zöldnek is adtak hasonló értelmet, miszerint ez a hajók által világszerte szelt óceánokat jelképezi. A hősies értelmezéseken túl meg kell jegyezni, hogy a 20. század elején az Ibériai-félszigeten ezzel a két színnel rendszerint azokat jelölték, akik a szociáldemokrata szellemiséggel rokonszenveztek.

A címerpajzs szerkesztés

A portugál escudo, vagyis a címerpajzs az ország legjelentősebb jelképe. Európa egyik legrégebben használt címereként tartják számon, noha a történelem folyamán jelentősen fejlődött. Eredete egészen az első portugál király uralkodásáig nyúlik vissza: a legenda szerint a mai formában látható öt kék címerpajzsot, bennük az egy-egy fehér ponttal I. Alfonz tette jelképévé. A történet szerint Alfonz 1139. július 29-én, az ourique-i csata előtt Istenhez imádkozott, hogy segítse meg őt és a portugál népet, hogy elűzhessék földjeikről a pogány mórokat. Alfonz megnyerte a csatát, és hálából címerére helyezte Jézus öt sebét.
Mások szerint azonban a portugál királyi lobogóra a Szentszék nyomására került az öt fehér pont, majd később az öt kék pajzs, mert akkoriban Portugália uralkodóinak szükségük volt a pápa elismerésére. Megintcsak más nézet szerint az öt pont az ourique-i csatában legyőzött öt mór királyra utal.
A címer szegélyét III. Alfonz uralkodása alatt helyezték fel az uralkodói jelvényre. Alfonz vezénylete alatt a portugál hadak 1249-ben összesen kilenc várat foglaltak vissza az iszlám ellenségtől, ráadásul a vár volt Algarve taifa, a mai Portugália területén utolsónak megmaradt mór királyság jelképe is. A kilenc vár arany színben, vörös háttérrel került fel. Később II. János király két várat elhagyott címeréről, és a portugál zászlón azóta is csak hét látható.

Az armilláris gömb szerkesztés

Az armilláris gömb egy időben a címerről lemaradt koronát helyettesítette. Ez a fényes portugál gyarmatbirodalomra és a felfedezőkre utal. A gömb először I. Mánuel király uralkodása alatt került fel az udvari címerre, hiszen a szerencsés király néven is gyakran emlegetett Manuel uralkodása alatt élte fénykorát a portugál gyarmatosítás, és Portugália is ekkor volt hatalma csúcsán.

Történelmi zászlók szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Portugália zászlaja témájú médiaállományokat.

[1]