Pusztamező

község Szlovákiában

Pusztamező (szlovákul: Vislanka, ukránul Vizranka, németül Wüstfeld vagy Weiler bei Michelsdorf[2]) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Pusztamező (Vislanka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1595
PolgármesterDušan Firment
Irányítószám065 41
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség265 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság542 m
Terület4,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 04″, k. h. 20° 51′ 41″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 04″, k. h. 20° 51′ 41″
Pusztamező weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztamező témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Ólublótól 27 km-re keletre, a Poprád-folyó alatt fekszik.

Története szerkesztés

1595-ben „Wyzranka” néven említik először. A település a 16. század végén, a soltészjog alapján keletkezett, amikor ruszinokat telepítettek ide. Kezdetben a tarcai uradalom része, majd a Gombos és Kellemesy családok birtoka. Kis település volt, 1789-ben 30 házában 180 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PUSZTAMEZŐ. Vizranka. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Dezsőfy, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Tarkóhoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, legelője, réttye, erdeje szükségére van elég, kereskedni szoktak marhákkal, második osztálybéli.”[3]

1828-ban 55 háza és 413 lakosa volt. Lakói földműveléssel, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pusztamező, Wizranka, orosz falu, Sáros vmegyében, Palocsához délre 1/2 órányira: 63 romai, 357 g. kath., 5 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Sok marhát tenyészt, s azzal kereskedik; erdeje és fűrészmalma van. F. u. a Desewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes.”[4]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

A háború után lakói közül sokan Kassa és Eperjes üzemeiben dolgoztak.

A hozzá tartozó Bacsómezőt 1248-ban „Bachamezei” alakban említik először. 1270-ben a tarkői uradalom része volt. 1427-ben 14 porta után adózott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 357, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 300 lakosából 298 szlovák volt.

2011-ben 251 lakosából 228 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Kozma és Damján tiszteletére épített görögkatolikus temploma 1842-ben épült.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés