Főmenü megnyitása

Pusztaszuszág (Susag), település Romániában, a Partiumban, Arad megyébn.

Pusztaszuszág (Susag)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rang falu
Községközpont Bélkirálymező
Irányítószám 317103
SIRUTA-kód 10612
Népesség
Népesség347 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság– (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Pusztaszuszág (Románia)
Pusztaszuszág
Pusztaszuszág
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 21° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 21° 55′ 00″

FekvéseSzerkesztés

Az alföldi síkság szélén, Béltől északnyugatra, Alsóbarakony, Ökrös és Somoskeszi közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Pusztaszuszág, Szuszág nevét 1828-ban említette először oklevél Szuszak néven.

A település földesura a váradi püspökség volt még a 20. század elején is.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Szuszág, puszta, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök béli uradalmában. Erdőség közt fekszik, s 2000 hold hatrát Belényes környékéről jött óhitű oláhok tartják haszonbérben, a szerződést minden 3-ik évben megujitván. Lelkek száma: 600.”

1910-ben 885 lakosából 875 román, 7 magyar volt. Ebből 876 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.

NevezhetességekSzerkesztés

  • Görög keleti temploma az 1800-as évek közepén épült

HivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.