Rákászróka

Rákászróka
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Kutyafélék (Canidae);
Alcsalád:	Valódi kutyafélék (Caninae);
Nemzetség:	Kutyák (Canini);
Nem:	Rákászróka (Cerdocyon); (Hamilton Smith, 1839)
Faj:	C. thous;
Tudományos név
	Cerdocyon thous; Linnaeus, 1766
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rákászróka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rákászróka témájú médiaállományokat és Rákászróka témájú kategóriát.

A rákászróka más néven közönséges pamparóka vagy brazíliai sakál, helyi nevén maikong (Cerdocyon thous) az emlősök (Mammalia) osztályában és a ragadozók (Carnivora) rendjében a kutyafélék (Canidae) család rákászróka (Cerdocyon) nemének egyetlen faja.

Elterjedése

Dél-Amerikában, nagy területeken és változatos élőhelyeken, de elsősorban a füves területeken és a síkvidéki erdőkben él az Amazonas menti esőerdőktől északra, keletre és délre.

Eredetileg Észak-Amerikában fejlődött ki, és a nagy amerikai faunacsere eredményeként jutott délre. Ezután eredeti élőhelyén kipusztult, és már csak Dél-Amerikában fordul elő.

Alfajai

Cerdocyon thous aquilus (Bangs, 1898),
Cerdocyon thous azarae (Wied-Neuwied, 1824),
Cerdocyon thous entrerianus (Burmeister, 1861),
Cerdocyon thous germanus (G. M. Allen, 1923),
Cerdocyon thous soudanicus (Thomas, 1903),
Cerdocyon thous thous (L., 1766).

Megjelenése

Nagy elterjedési területe miatt sok változata alakult ki. Elsősorban a füves területeken és a síkvidéki erdőkben él. Testhossza körülbelül 60–65 cm, farka mintegy 30 cm-es. Testtömege 5–8 kg.

Életmódja

Éjjel jár táplálék után. Étrendje igen változatos: a rovaroktól a madártojáson, a teknősökön és a rákokon át a gyümölcsökig terjed.

Többnyire monogám párokban él.

A parasztok néha irtják, mert megdézsmálja a kerteket, de vadásszák a prémjéért is.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
Brazíliai sakál

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap