Répaszelet
A répaszelet a cukorrépából történő cukorgyártás egyik mellékterméke, amelyet préselt (nedvesszelet) illetve szárított formában szarvasmarhák, sertések, juhok és lovak takarmányozására használnak.
Előállítása és tárolása
szerkesztésA cukorgyártás során cukorrépát felszeletelik és kilúgozzák, majd az így keletkezett nyerslét (köztes termék) és a kilúgzott répaszeletet (melléktermék) szétválasztják. Ebben a fázisban a szelet szárazanyag-tartalma 8–10%. A víz egy részének kipréselése után keletkezik a préselt szelet, amelynek szárazanyag-tartalma 16–22%. A maradék víz elpárologtatása azaz a szárítás után keletkezik a szárított szelet, amelynek szárazanyag-tartalma már 88–90% körüli. Ehhez melaszt keverve melaszos préselt szelet (melaszos répaszelet) keletkezik.
A préselt szelet silóban rövid ideig tárolható, tárolás közben azonban minőségromlás (savanyodás, nedvességvesztés) következik be. A szárított szelet jól szellőztethető száraz raktárban ömlesztett formában tárolható; tárolás közben folyamatosan ellenőrizni kell a hőmérsékletét, mivel 40°C felett begyulladhat.
- Szelettermelés az Európai Unióban (2010/11)[1]
Ország | Nedves szelet tonna |
Préselt szelet tonna |
Szárított szelet tonna |
Melaszos szárított szelet tonna |
---|---|---|---|---|
Ausztria | - | 9021 | 65113 | 88443 |
Belgium | 23692 | 890106 | 16054 | - |
Cseh Köztársaság | - | 425298 | 75868 | 2286 |
Dánia | - | 111000 | 96000 | - |
Egyesült Királyság | - | 98622 | 173397 | 232179 |
Franciaország | 70209 | 2005225 | 1107437 | - |
Finnország | - | 111500 | - | - |
Görögország | - | 24672 | - | - |
Hollandia | 1384615 | 310468 | 77617 | - |
Lengyelország | 1356445 | 1517421 | 61240 | 43767 |
Litvánia | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |
Magyarország | - | 192391 | - | - |
Németország | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |
Olaszország | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |
Spanyolország | - | 9100 | 466000 | 160000 |
Svédország | - | 271000 | - | - |
Szlovákia | - | 222345 | - | - |
Felhasználása
szerkesztésAz energidús répaszeletet elsősorban a kérődző állatok takarmányozására használják, mivel ezek a benne található pektint és rostanyagokat a bendőjükben jól le tudják bontani. A nem kérődző állatok ezt a fajta a takarmányt kevésbé tudják hasznosítani.
Ezen túlmenően a répaszeletet biogáz termelésére is lehet hasznosítani. Ennek során 1 tonna préselt szeletből mintegy 67 m³ biogáz nyerhető, amely mintegy 72% metánt tartalmaz. Összehasonlításképpen a földgáz metántartalma 96%, így a répaszeletből előállított 67 m³ biogáz körülbelül 46,3 m³ földgáznak felel meg.[2] A keletkezett biogáz energiatermelésre használható; a kaposvári cukorgyár 2007 óta a gyártás energiaigényét részben a répaszeletből termelt biogázzal elégíti ki.[3][4] 2008. januártól kezdődően a Nordzucker Groß Munzel-i gyára kísérleti jelleggel termel biogázt.[5]
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 58th edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2012. 52. oldal. ISBN 978-3-87040-139-9
- ↑ Fachagentur Nachwachsende Rohstoffe e.V. (FNR): Biogas Basisdaten Deutschland Stand: Januar 2008.
- ↑ AGRANA eröffnet einzigartige Biogasanlage am Standort Kaposvár (Ungarn). Az Agrana sajtóközleménye. 2007. november 17.
- ↑ Húszezer embernek elég biogázt is termelhetnek a kaposvári cukorgyárban. Archiválva 2012. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben PécsiStop. 2012. augusztus 23.
- ↑ Nordzucker will jetzt auch Biogas verkaufen. Energy Club Europe.
Források
szerkesztés- Nagy Józsefné: Szakágazati technológia: Cukoripar II. Budapest: Mezőgazdasági. 261–271. oldal. helytelen ISBN kód: 963-220-634-1
- Vígh Albert: Cukoripari technológia II. Budapest: Műszaki. 1968. 268–278. oldal.
- Cukorgyártás. Szerk. Wertán Pál. Budapest: Műszaki. 1965. 76–77. és 314–318. oldal
- Wertán Pál: Cukoripari zsebkönyv. Budapest: Műszaki. 1964. 719–720. oldal.