RMS Mauretania (1906)
Az RMS Mauretania a brit Cunard Line óceánjárója volt, tagja annak a luxusóceánjáró-duónak (testvérhajója a Lusitania volt), amely arra sarkallta a White Star Line-t, hogy megépíttesse a Titanicot.
| RMS Mauretania | |
 | |
| Hajótípus | Óceánjáró |
| Névadó | Mauretania |
| Tulajdonos | |
| Üzemeltető | Cunard Line |
| Illetőségi kikötő |
.svg){kind=small} Liverpool, Egyesült Királyság |
| Pályafutása | |
| Építő | Swan, Hunter & Wigham Richardson, Wallsend, Tyne and Wear |
| Építés kezdete | 1904 |
| Vízre bocsátás | 1906. szeptember 20., Liverpool, Egyesült Királyság |
| Szolgálatba állítás | 1907. november 16. |
| Szolgálat vége | 1934 |
| Honi kikötő | Liverpool |
| Sorsa | 1934 szeptemberében kivonták forgalomból, majd 1935-ben, Rosythban, Skóciában kiselejtezték. |
| Általános jellemzők | |
| Hossz | 240,8 méter (790,03 láb) |
| Szélesség | 26,8 méter (87,93 láb) |
| Merülés | 10 |
| Összsúly | 31 938 t |
| Sebesség | 46 km/h (24,84 csomó) (tervezett üzemi sebesség) |
| Legénység | 802 fő |
| Férőhelyek száma |
Utasok tekintetében:
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz RMS Mauretania témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
TörténeteSzerkesztés
A hajót a Swan Hunter & Wigham Richardson, Wallsend, Tyne and Wear építette 1904-től. 1906. szeptember 20-án bocsátották vízre, s 1907. november 16-án indult el első útjára; a Liverpool – New York útvonalon járt. 1909-től 1929-ig leggyorsabb (személyszállító) hajó volt a világon, azt követően, hogy 2 év után átvette a vezetést a Lusitániától, majd minden évben ő nyerte el a leggyorsabb hajónak járó címet, a Kék szalagot. A hajó beceneve: "Az Atlanti-óceán Nagyasszonya". Fényűző és gyors volt. Már első útján megdöntötte a 4 nap és 19 órás (50,7 km/h) rekordot, amit később 4 nap és 10 órára javított. Ezt 1929-ig senki sem tudta megdönteni. A Cunard büszkesége volt. A Titanic tragédiája után a 20 mentőcsónak helyett 44-et kapott. Az első világháború kitörésekor a brit kormány lefoglalta és átalakította először kórházhajóvá. Az Aquitaniával és a Britannickal állt szolgálatba Gallipolinál. A háború második felében katonai csapatszállító lett és a Tuberose nevet kapta meg. 1919. szeptember 21-én visszatért a transzatlanti személyszállításhoz. Kicsit átalakították, és folytatta azt a munkát, amit a háború előtt végzett, de most már a Lusitania nélkül, amit ugyanis 1915-ben egy német tengeralattjáró elsüllyesztett (csaknem 1200-an haltak meg). A hajó fő vetélytársai az Aquitania és az Olympic voltak. Több száz alkalommal kelt át az Atlanti-óceánon és ezalatt több mint kétszázezer utast szállíthatott. A gazdasági recesszió miatt 1934-ben a Cunard egyesült ősi riválisával, a White Star Line-nal, és a következő évben a két egykori vetélytárs, a Mauretania és a "Megbízható öreg" néven ismert Olympic elindult utolsó útjára, majd kiselejtezték és eladták őket. A valaha nagyszerű, gyors és fényűző Mauretaniát egyszerűen szétbontották. A luxushajózás e korai szakasza hamarosan leáldozott.
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a RMS Mauretania (1906) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
