Rakottyástelep
Rakottyástelep (románul: Răchitiș) falu Romániában, Bákó megyében.
| Rakottyástelep (Răchitiș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bákó |
| Község | Gyimesbükk |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyimesbükk |
| Irányítószám | 607205 |
| Körzethívószám | 0234 |
| SIRUTA-kód | 22763 |
| Népesség | |
| Népesség | 258 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1010 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′ 39″, k. h. 26° 01′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 39″, k. h. 26° 01′ 37″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A Tarkő-hegységben, Gyimesbükktől északra, a Bálványos patak mellett fekvő szórványtelepülés.
Nevének eredete szerkesztés
A Rakottya székely szó, jelentése bokor.
Története szerkesztés
A falu lakossága a 19. század végén települt ide. 1956-ig Gyimesbükk része volt, ekkor vált önállóvá.
Lakossága szerkesztés
Nemzetiségi megoszlás: 1910-ben 224 lakosa volt, ebből 150 román, 73 magyar, 1 német. A második világháborút követően magyar lakossága leköltözött a faluból Gyimesbükkre. 2002-ben 311 román lakta.
Érdekes adatok találhatók a statisztikákban Rakottyás-telep lakói felekezeti megoszlásának alakulásáról: 1910-ben 224 főnyi összlakosságból 163 görögkatolikus volt, római katolikus 55, református 5, evangélikus 1, ortodox (azaz görögkeleti) egy sem. – Az 1992-es statisztikában csupán három felekezet szerepel: a település 290 lakójából 269 ortodox, 17 görögkatolikus, 5 római katolikus.[1]
Első elemi iskoláját az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapította 1894/1895-ben.[2]
A lakosság fő jövedelemforrása mind a mai napig a fafeldolgozás és az állattenyésztés.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Forrás: [1]– A nagy változás magyarázata minden bizonnyal az, hogy a román állam nemzetpolitikiai okokból 1948-ben betiltotta a Rómához hű görögkatolikus egyház működését, így a hívek a román „nemzeti egyházhoz”, a görögkeleti egyházhoz pártoltak át. Részletesebben lásd: [2]
- ↑ Forrás: EMKE értesítő 1895-1896, pp. 66-67. Az EMKE beszámolójából azt is megtudjuk, hogy az iskola első tanítója Keresztes Károly volt. Keresztes Károly később a kalotaszegi a Magyarókerekén tanított, ahol a legkisebb gyermeke, a későbbi kereszténydemokrata politikus Keresztes Sándor született.