Főmenü megnyitása

Ratkovac (Gornji Bogićevci)

település Horvátországban

Ratkovac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Gornji Bogićevcihez tartozik.

Ratkovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségGornji Bogićevci
Jogállás falu
Irányítószám 35429
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népesség208 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ratkovac (Horvátország)
Ratkovac
Ratkovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 16′ 45″, k. h. 17° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 45″, k. h. 17° 15′ 00″

FekvéseSzerkesztés

Bródtól légvonalban 60, közúton 67 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 33, közúton 42 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, a Psunj-hegység déli lejtőin, a Dabrovac- és Ivankovac-patakok mentén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Ratkovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ratkovacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ratkovacz” néven 52 házzal, 74 katolikus és 289 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 171, 1910-ben 317 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 97%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 208 lakosa volt.

LakosságaSzerkesztés

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
171 159 155 196 261 317 325 365 308 316 333 347 358 327 275 208

NevezetességeiSzerkesztés

A Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt, Smrtić-tyel közös pravoszláv temploma 1800-ban épült a 18. század közepén épített fatemplom helyén. Ez a templom a mainál kissé kisebb volt és nem volt tornya. A harangtornyot csak 1938-ban építették hozzá. A második világháború idején az usztasák az ikonosztáz ikonjait bajonettel szétvagdosták. 1981-ben a templomot teljesen megújították. A délszláv háború idején ismeretlen tettesek az ikonosztáz ikonjait ellopták, a liturgikus tárgyakat és a székeket összetörték.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés