Recsenyédi Fekete Miklós

Recsenyédi Fekete Miklós, családi nevén Fekete (Recsenyéd, 1942. február 23.Budakalász, 2010. május 18.) író, újságíró.

Recsenyédi Fekete Miklós
Született 1942. február 23.
Recsenyéd
Elhunyt 2010. május 18. (68 évesen)
Budakalász
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
újságíró,
térképész

ÉletútjaSzerkesztés

A székelykeresztúri mezőgazdasági szakiskolában és a marosvásárhelyi mezőgazdasági technikumban végezte tanulmányait (1964). Farmvezető Mezőbergenyében (1971-81), Mezőfelében (1977-81), térképész a Hargita megyei kataszteri hivatalnál Csíkszeredában. Közben a Hargita című napilap mezőgazdasági rovatának munkatársa. A nyolcvanas évek végén Magyarországra költözött.

Budakalászi éveiSzerkesztés

1992 óta Budakalászon élt, itt kapta vissza magyar állampolgárságát is. A Kalász Újság több rövid írását közölte. Egyik gyógyítója, dr. Eőry Ajándok révén megtanulta a fül-akupunktúra kínai gyógymódot, és – kényszerű otthonülő lévén – csak ismerősei körében, szívességből alkalmazta. 1998-ban kiadta Pogány trilógia című elbeszéléskötetét, amelyből a budakalászi Faluház könyvtárának is ajándékozott. A Kalász Tévében riportot készítettek vele, amelyet a kábeltévé műsorra tűzött. Tiszabura polgármestere felkérésére, a község díszhelye számára kopjafát tervezett és készített el. A Budapesti Erdélyi Gyülekezetben, a szigetmonostori nyári gyermektáborban, a Szent Korona Szövetség szentendrei ifjúsági táborában, a pomázi Magyar Vár Táborban és a budakalászi cserkészcsapatnak gyakorlati oktatást tartott a kopjafafaragás jelképrendszeréről. Ennek ismertetését önálló füzetben adta ki. A Budakalászi Hírmondó röviden ismertette munkásságát, és közölt legszebb verseiből. Utolsó éveiben sokat foglalkozott a homoródszentpéteri nagyapjától még hatéves korában megtanult rovás és a sumér ékírás összehasonlításával, valamint utóbbi és a Nílus-menti hieroglifák magyar olvasatával.

MunkásságaSzerkesztés

Első írását az Ifjúmunkás közölte (1968). Később novellái, elbeszélései jelentek meg az Igaz Szóban és az Utunkban, publicisztikával jelentkezett a marosvásárhelyi Vörös Zászló hasábjain. Egyik novelláját Ludwig Schwartz fordításában a Neue Literatur közölte. Írásai a falu világáról, a természetközelben élő emberről szólnak, személyesen szerzett élményanyagát hagyományos modorban emeli művészi szintre.

MűveiSzerkesztés

  • Keserű méz; Kriterion, Bukarest, 1985
  • Pogány trilógia; s.n., s.l., 1998

ForrásokSzerkesztés