Főmenü megnyitása

Richard Thurnwald (Bécs, 1869. szeptember 18.Berlin, 1954. január 19.) osztrák etnológus, szociológus, szociálpszichológus, a német „etno-szociológiai” iskola megalapítója.

Richard Thurnwald
Született 1869. szeptember 18.[1][2][3]
Bécs
Elhunyt 1954. január 19. (84 évesen)[1][2][3]
Berlin
Állampolgársága német
Foglalkozása
  • antropológus
  • egyetemi oktató
  • szociológus
Iskolái Bécsi Egyetem

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Az Osztrák–Magyar Monarchia állampolgáraként látta meg a napvilágot, tanulmányokat szülővárosában folytatott, jogot, elsősorban alkotmányjogot, gazdaságtudományt és keleti nyelveket tanult. A közigazgatás területén helyezkedett el, majd részt vett a boszniai helyi önkormányzat munkájában. Itt született első írása, melyben Bosznia gazdasági és társadalmi viszonyait vázolta. (Wirtschaftliche und soziale Skizzen aus Bosnien. Wien, 1897).

Boszniából a grazi Kereskedelmi Kamarához került, innen utazásokat tett Olaszországba, Egyiptomba, majd egyre inkább az Európán kívül élő természeti ill. „primitív” népek életmódja iránt kezdett érdeklődni. 1901-ben Berlinbe költözött, ahol részt vett a Néprajzi Múzeum munkájában mint kutatási asszisztens. Expedíciók vezetését vállalta elsősorban a csendes-óceáni szigetekre (Bismarck-szigetcsoport és a Salamon-szigetek, 1906-1919; majd német Új-Guinea. A két világháború közt a Londoni Afrikai Nyelvek és Kultúrák Nemzetközi Intézetének megbízásából Kelet-Afrikában főleg a bantu néger törzsek körében (1930-1931) kutatott (Black and White in East Africa. The Fabrik of a New Civilizization. London, 1935), s majd ismét a Salamon-szigeteken (1933) folytatott tereptanulmányokat. A hallei (1919-1923), majd a berlini egyetemen (ca. 1924-1940) tanított etnológiát, szociológiát és szociálpszichológiát. Thurnwald érdeklődési köre már az 1900-as évektől az etnológia, a szociológia és a szociálpszichológia határterületeire irányult.

Szociológiai és szociálpszichológiai folyóiratot alapított Zeitschrift für und Völkerpsychologie Soziologie címmel, kutatási eredményeit itt és kötetekben publikálta a német mellett angol nyelven is, világhírnévre tett szert. 1932-ben Ausztráliában kitüntették Bougainville-ben végzett kutatói munkásságának eredményeire való tekintettel, s meghívták előadónak és vendégprofesszornak az Amerikai Egyesült Államokba (1931-1936), a Berkeley, a Yale és a Harvard Egyetemre. Fő publikációi az 1930-as években keletkeztek. A 2. világháború idején hallgatott, a cigány népességgel kapcsolatos kutatásokba bevonták, de nem lett fasiszta. 1945 után a Berlini Szabad Egyetemen tanított.

Magyar vonatkozásokSzerkesztés

Az 1930-as években Thurnwaldnak számos tanítványa volt a berlini egyetemen, köztük a magyar Tomori Viola, akinek meghívására 1937-ben Dudarra, majd Kalocsára és a szegedi tanyavilágba látogatott feleségével és munkatársával, Hilde Thurnwald etnológussal együtt, aki a családkutatás (Die schwarze Frau in Wandel afrikas, 1937) jeles képviselője volt. Tereptanulmányokat folytattak, ezúttal azt tanulmányozták, hogyan hat a városi életmód a magyar parasztság szemléletére, életfelfogására. A Szegedi Fiatalok tapasztalatai szerint a Thurnwald házaspár mindig az egyének felől közelítette meg egy-egy társadalmi csoport vizsgálatát. Dudaron is főleg a falusiakkal való interjúk alapján készítették tanulmányaikat.

Magyarországi közkönyvtárakba is bekerültek főbb kötetei elsősorban az eredeti német nyelvűek, de néhány kötete angol nyelven is. Főbb műveiből a Magyarországon is fellelhető kötetekből adunk válogatást.

Munkái (válogatás)Szerkesztés

KöteteibőlSzerkesztés

  • Ethno-psychologische Studien an Südseevölkern auf dem Bismarck-Archipel und den Salomo-Inseln (Leipzig, 1913)
  • Entstehung von Staat und Familie (1921)
  • Economics in primitive communities (Oxford, 1932)
  • Werden, Wandel und Gestaltung der Wirtschaft im Lichte der Völkerforschung (Berlin-Leipzig, 1932)
  • Die menschliche Gesellschaft in ihren ethno-soziologischen Grundlagen (Berlin-Leipzig, 1932)
  • Koloniale Gestaltung (1939)
  • Völkerkunde von Afrika : mit besonderer Berücksichtigung der kolonialen Aufgabe (társszerzőkkel, Berlin, 1940)
  • Aufbau und Sinn der Völkerwissenschaft (Berlin, 1948)

SzerkesztéseibőlSzerkesztés

  • Völkerpsychologische Charakterstudien (1927)
  • Soziologie von Heute : ein Symposion d. Zeitschrift f. Völkerpsychologie und Soziologie : Beitr. (Leipzig, 1932)
  • Partei und Klasse im Lebensprozess der Gesellschaft (1936)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásokSzerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés