Riesz Ádám
Riesz Ádám (Szajk, 1901. november 10.[1] – Pécs, 1973. május 8.) mezőgazdász, politikus, országgyűlési képviselő.
| Riesz Ádám | |
| Született | 1901. november 10. Szajk |
| Elhunyt | 1973. május 8. (71 évesen) Pécs |
| Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Magyar Élet Pártja |
| Választókerület | Villányi választókerület |
| Foglalkozás | mezőgazdász, politikus, országgyűlési képviselő |
| Vallás | latin rítusú katolikus egyház |
Élete
szerkesztésMagyarországi német földműves család gyermekeként született Szajkon. Unokatestvérének fia, Hergenrőder Miklós katolikus pap, kanonok, karnagy, zeneszerző.
Az elemi iskola hat osztályát szülőfalujában végezte. Később két leventeoktató-tanfolyamnak is hallgatója volt. Tíz éven át mint leventeoktató működött. Szajkon tagja volt a községi képviselő-testületnek, elnöke a tejszövetkezetnek, világi elnökként tevékenykedett a római katolikus olvasókörben. Tagja volt a Baranya vármegyei törvényhatósági bizottságának.
A politikai életbe a Független Kisgazdapárt tagjaként lépett be. Megszervezője volt a párt villányi választókerületi szervezetének. Bleyer Jakab halálát követően, a villányi választókerület üresen maradt mandátumért dr. Heckenberger Konrád,[2] lánycsóki plébánossal küzdött meg. A kisgazdaprogrammal induló képviselő-jelölt 1933-ban alulmaradt még a plébánossal szemben. Az 1935-ös választásokon már nagy szavazattöbbséggel választották meg országgyűlési képviselővé. 1939-et megelőzően lépett be a Nemzeti Egység Pártjába. Az 1939-es választásokon már a Magyar Élet Pártjának képviselőjeként került be a törvényhozásba, a párt Baranya vármegyei listáján.
Ellenzője volt a Volksbundnak. Vezető egyénisége volt a Hűséggel a Hazáért Mozgalomnak. Tevékenységéért Magyarország német megszállását követően a Gestapo letartóztatta.
Származása
szerkesztés| Riesz Ádám (Szajk, 1901. november 10. – Pécs, 1973. május 8.) mezőgazdász, politikus, országgyűlési képviselő |
Apja: Riesz Ádám (Szajk, 1876. november 1. – ) |
Apai nagyapja: Riesz Bálint |
Apai nagyapai dédapja: Riesz János |
| Apai nagyapai dédanyja: Schiebelhut Erzsébet | |||
| Apai nagyanyja: Treutz Erzsébet (Szajk, 1842. május 17. – Szajk, 1921. december 20.) |
Apai nagyanyai dédapja: Treutz Márton | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: Sziebert Anna | |||
| Anyja: Werner Hedvig (Nyomja, 1877. október 23. – ) |
Anyai nagyapja: Werner János (Nyomja, 1840. július 10. - Nyomja, 1901. április 22.) |
Anyai nagyapai dédapja: Werner Gáspár (Nyomja, 1811. január 29. - ) szülei: Werner János és Witzl Katalin | |
| Anyai nagyapai dédanyja: Hellenbrand Katalin | |||
| Anyai nagyanyja: Weber Anna |
Anyai nagyanyai dédapja: Weber Ádám | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: Kohl Katalin |
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Haeffler István (szerk.): Országgyűlési almanach. 1935–40. Budapest, 1940. 354. o. - Riesz Ádám.[1]
- Haeffler István (szerk.): Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940. 297. o. - Riesz Ádám.[2]
- Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 8. Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938. Pécs, 2001. 323. o.[3]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
szerkesztés- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
- Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940.
