Ritoók Zsigmond (ítélőtáblai elnök)

Gálszécsi Ritoók Zsigmond (Darvas, 1837. február 9. – Nagyvárad, 1905. április 22.) királyi ítélőtáblai elnök.

Ritoók Zsigmond
Született	1837. február 9. Darvas
Elhunyt	1905. április 22. (68 évesen) Nagyvárad
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Ritoók Zsigmond Ritoók Emma
Foglalkozása	jogász szakíró
Iskolái	Debreceni Református Kollégium Eötvös Loránd Tudományegyetem (jogtudomány) Bécsi Egyetem (jogtudomány)
Sírhelye	Olaszi temető (2009, exhumálás, volt családi sírkert, feltehetőleg) Rulikowski temető (2009–, feltehetőleg)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ritoók Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Ritoók Dániel földbirtokos és Tóth Sára fiaként született, 1837. február 16-án keresztelték. A debreceni református kollégiumban végezte a gimnáziumot, azután a pesti egyetem jogi karának hallgatója lett, majd a bécsi egyetemet kereste fel. Tanulmányait elvégezve 1858-tól 1861-ig a helytartótanácsnál szolgált. 1861-ben ügyvédi diplomát szerzett és azután gyakorló ügyvéd volt Nagyváradon, ahol 1869-ben a város iskolaszékének elnöke és 1875-ben az ügyvédi kamara megalakulásával annak szintén elnöke lett. Szilágyi Dezső mint igazságügyminiszter, államtitkárul óhajtotta maga mellé venni, de Ritoók megszokott körében akart maradni. Mint nagytekintélyű jogászt 1891-ben ügyvédből a nagyváradi itélőtábla tanácselnökévé, majd 1892-ben elnökévé nevezték ki. Egyházmegyéje 1877-ben megválasztotta őt segédgondnokának; az 1881. október 31-ei zsinaton egyházmegyéje megbizásából egyik jegyzőjévé választatott; a fontosabb kérdések tárgyalásánál gyakran szólalt fel. Az igazságügyi palota felépítésében is jelentős érdemei voltak. Meghalt 1905. április 22-én Nagyváradon, 68 éves korában. Halála hírére Nagyvárad város rendkívüli közgyűlésben határozta el, hogy az elhunytat a város halottjának tekinti, arcképét a közgyűlés terme számára lefesteti.

Cikkei megjelentek a Nagyváradban (1883. Korunk, 1885. Nézetek a nők jogi és társadalmi helyzetéről, 1886. A közgazdasági centralisatio s a központi fővárosok befolyása a vidéki városok jövőjére, 1887. Társadalmi problémák, ismertetés a communismus és socialismus köréből, 1889. 36-38. szám. A szabadságról); a Népnevelési Közlönyben (Nagyvárad, 1886. Laikus észrevételek a nevelésről); a nagyváradi Szabadságban (1887. 183-188. sz. A községi iskolák védelmére); a biharmegyei népnevelési egyesület Naptárában (1888. A pálinka-kór ellen); a Debreczeni Protestáns Lapban (1889. Nézetek az evang. ref. egyház helyzetéről és teendőinkről); a Protestáns Szemlében (1900. Emlékkönyv. Az egyesületi tevékenység szükségessége a magyarországi protestáns egyházban.)

Munkái

• Társadalmi törvények, alkalmazásával a népesedési mozgalomra. Felolvasás. Nagyvárad. 1884. (Felolvasások. Kiadja a nagyváradi szépítési egylet.)
• Nézetek a törvénytelen gyermekek jogi helyzetéről. Nagyvárad, 1903. (A nagyváradi Jogászegylet Kiadványai.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Ritoók Zsigmond, Várad emblematikus alakja erdon.ro, 2021.05.17.

További információk

• Dömény József: Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882. 64. old.
• Vasárnapi Ujság 1905. 18. szám. (Nekrológ).