Anday Piroska

(1899–1977) opera-énekesnő
(Rosette Anday szócikkből átirányítva)

Anday Piroska (eredeti nevén Andauer Priska, külföldön Rosette Anday) (Budapest, 1899. december 22. vagy 1903. december 22.Pressbaum, 1977. szeptember 18.) magyar opera-énekesnő (alt, mezzoszoprán).

Anday Piroska
SzületettAndauer Priska

Budapest[4][1][2]
Elhunyt1977. szeptember 18. (77 évesen)[5][6][7][8]
Pressbaum
Állampolgárságamagyar
HázastársaBaron Egon von Ketschendorf
Dr. Karl Bündsdorf
SzüleiLudwig Andauer
Elvira/Elle/Eleonora Holländer
Foglalkozásaoperaénekes
Iskolái
KitüntetéseiOsztrák Köztársaság Érdemjele, aranyérem (1955)
SírhelyeWiener Zentralfriedhof (Gruppe 32C, Nummer 48)
A Wikimédia Commons tartalmaz Anday Piroska témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Tanulmányait a Zeneakadémián végezte Bloch József, Hubay Jenő (hegedű) és Anthes György (ének) osztályában. Eközben a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán is tanulmányokat folytatott.

Első nagy sikerét 1920-ban a Városi Színházban aratta a Carmen címszerepében. 1920–22-ben az Operaház ösztöndíjasa volt. 1921. szeptember 23-án írta alá szerződését a bécsi Staatsoperrel, ahol a harmadik fiú (Mozart: A varázsfuvola) szerepében mutatkozott be, de hamar megkapta itt is Carment. A zsidótörvények miatt 1938 márciusában eltávolították az operából. A háború után előbb a Theater an der Wienben kezdte újra pályáját, csak később tért vissza a Staatsoperbe. Négy évtized után, 1961-ben Klütaimnésztra (Strauss: Elektra) szerepében búcsúzott a bécsi közönségtől.

Az alt- és drámai mezzoszoprán-repertoár szinte minden szerepét elénekelte. Sokáig szívesen játszott olyan darabokban, amelyek színpadi hegedülésre nyújtanak lehetőséget, sőt időnként szólóhegedűsként is hangversenyeket adott.

Fellépett a világ számos operaházában, többek között Párizsban, Berlinben, Milánóban és Londonban, de énekelt Argentínában és az Amerikai Egyesült Államokban is. Gyakran vendégszerepelt Magyarországon is. Hírnevet szerzett oratórium- és dalénekesnőként is.

Művészetét számos rádió- és hanglemezfelvétel örökítette meg; utóbbiak többek között a His Master’s Voice, a Decca és a Columbia hanglemeztársaságoknál jelentek meg. Legtöbbjük CD-n is hozzáférhető.

Utolsó lakhelyén, a Bécs melletti Pressbaumban a Rosette Anday-Straße őrzi emlékét, Bécs Penzing kerületében az Andayweg.

Szerepei szerkesztés

  • Bizet: Carmen — címszerep
  • Cornelius: A bagdadi borbély — Bostana
  • Csajkovszkij: A pikk dáma - A grófné; Polina/Daphnis
  • Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin — Olga
  • D'Albert: A holt szemek — Maria Magdala
  • Delibes: Lakmé — Mallika
  • Flotow: Márta — Nancy
  • Giordano: André Chénier — Madeleine de Coigny; Bersi
  • Gluck: Orfeusz és Euridiké - Orfeusz
  • Gounod: Faust — Márta
  • Honegger: Jeanne d'Arc a máglyán — Szent Katalin
  • Humperdinck: Jancsi és Juliska — Jancsi
  • Korngold: Heliane csodája – Hirnöknő
  • Korngold: Violanta — Barbara
  • Lehár Ferenc: Luxemburg grófja — Kokozov grófnő
  • Lortzing: A vadorzó — A grófnő
  • Mascagni: Parasztbecsület — Lucia
  • Mascagni: Fritz barátunk — Beppo
  • Massenet: Manon — címszerep
  • Menotti: A médium — Madame Flora
  • Menotti: A konzul — Az anya
  • Millöcker: A koldusdiák — Palmatica
  • Mozart: Così fan tutte — Dorabella
  • Mozart: Figaro házassága — Cherubino; Marcellina
  • Mozart: A varázsfuvola – Harmadik fiú
  • Muszorgszkij: A szorocsinci vásár — Hivrja
  • Nicolai: A windsori víg nők — Dúsné
  • Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél — Katarina
  • Offenbach: Hoffmann meséi — Miklós; Antónia anyjának hangja
  • Hans Pfitzner: Palestrina — Silla; Lukrécia szelleme
  • Poldini Ede: Farsangi lakodalom — A grófnő
  • Ponchielli: La Gioconda — Laura
  • Poulenc: A karmeliták beszélgetései — Johanna nővér
  • Puccini: Pillangókisasszony — Szuzuki
  • Puccini: Tosca — Pásztorfiú
  • Puccini: Angelica nővér — A hercegnő
  • Puccini: Gianni Schicchi — Zita
  • Purcell: Dido és Æneas — Varázslónő
  • Respighi: A láng — Eudossia
  • Saint-Saëns: Sámson és Delila - Delila
  • Smetana: Az eladott menyasszony — Háta; Ludmila
  • Johann Strauss d. S.: A denevér – Orlovsky herceg
  • Richard Strauss: Tűzínség — Wigelis
  • Richard Strauss: Salome — Heródiás apródja
  • Richard Strauss: Elektra - Klütaimnésztra; Szolgáló
  • Richard Strauss: A rózsalovag — Annina
  • Stravinsky: Œdipus Rex — Jocasta
  • Suppé: Boccaccio — Peronella
  • Thomas: Mignon – címszerep
  • Verdi: A trubadúr – Azucena
  • Verdi: Rigoletto — Maddalena
  • Verdi: Álarcosbál — Ulrica
  • Verdi: Aida — Amneris
  • Verdi: Don Carlos — Eboli hercegnő
  • Verdi: Falstaff — Mrs. Quickly
  • Wagner: Cola Rienzi, az utolsó tribunus — Adriano
  • Wagner: A bolygó hollandy — Mary
  • Wagner: Trisztán és Izolda - Brangäne
  • Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Magdalena
  • Wagner: A walkür – Fricka; Erda; Roßweiße
  • Wagner: Siegfried — Erda
  • Wagner: Istenek alkonya – Waltraute
  • Wagner: Parsifal — Viráglány; Második lovag
  • Weber: Oberon, a tündérek királya – Fatime
  • Hugo Wolf: A kormányzó — Frasquita
  • Wolf-Ferrari: A négy házsártos — Margarita

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés