Főmenü megnyitása

A Rrëza e Kanalit (albán ’a csatorna lába’) középhegység Albánia délnyugati részén, az Akrokerauni-hegyvidék északnyugati, mintegy 25 kilométer hosszan húzódó lánca a Jón-tenger északkeleti partvidékén, a Karaburun-félsziget és az Albán-Riviéra között. Legmagasabb pontja az 1499 méteres Shendëlli-hegy (Maja e Shendëlliut). Az északnyugat–délkeleti csapásirányú hegységet nyugatról a Jón-tenger, keletről a Dukati-sík határolja, délkeleti végpontján pedig a Llogara-hágó (1027 m) választja el a Lungara-hegységtől. Tektonikai szempontból a Sazan-öv felső kréta kori és paleogén mészkő-dolomit hegysége.[1] A hegység lakatlan, közúthálózata nincs. Területének egésze a Karaburun Natúrpark része, partvidéke a Karaburun–Sazan Tengeri Nemzeti Park, délkeleti területei pedig a Llogarai Nemzeti Park oltalma alatt állnak.

Rrëza e Kanalit
A hegység a Jón-tenger felől a Szent András-öbölnél
A hegység a Jón-tenger felől a Szent András-öbölnél

Magasság1499 m
Hely  Albánia
Hegység Akrokerauni-hegyvidék
Elhelyezkedése
Rrëza e Kanalit (Albánia)
Rrëza e Kanalit
Rrëza e Kanalit
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 14′ 46″, k. h. 19° 29′ 22″Koordináták: é. sz. 40° 14′ 46″, k. h. 19° 29′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rrëza e Kanalit témájú médiaállományokat.

A hegységet több turistaút szeli át, tengerpartján néhány – vízi úton megközelíthető – strand és búvárok számára kialakított merülőhely található. Jelentősebb természeti és kulturális értékei közé tartozik Duk Gjon barlangja (Shpella e Duk Gjonit), a középkori marmirói templom, az 1888-ban kialakított feruni vízvezeték (Ujësjellës i Ferunit) mint ipari műemlék, a Grama-öböl és ókori sziklafeliratai, a Szent András-öböl (Gjiri i Shën Ndreut), valamint a Llogarai Nemzeti Park területén a Bregasi-erdő (Pylli i Bregasit) barlangokkal, zsombolyokkal és sziklaformációkkal.

A Rrëza e Kanalit főbb csúcsai
Hegy (magyarul) Hegy (albánul) Magasság (m) Koordináta
Shendëlli-hegy Maja e Shendëlliut 1499 é. sz. 40,2251°, k. h. 19,5259°
Bredh-hegy Maja e Bredhit 1480 é. sz. 40,2174°, k. h. 19,5437°
Gjipal-hegy Maja e Gjipalit 1445 é. sz. 40,2085°, k. h. 19,5562°
Hosszú-hegy Maja e Gjatë 1371 é. sz. 40,2406°, k. h. 19,5116°
Val-hegy Maja e Valit 1363 é. sz. 40,2464°, k. h. 19,5053°
Thanas-hegy Maja e Thanasit 1352 é. sz. 40,1988°, k. h. 19,5739°
Ali Hila-hegy Maja e Ali Hilës 1323 é. sz. 40,2511°, k. h. 19,4892°
Shtrunga e Gurit-hegy Maja e Shtrungës së Gurit 1247 é. sz. 40,2595°, k. h. 19,4786°
Kollovoçka-hegy Maja e Kollovoçkës 1228 é. sz. 40,2645°, k. h. 19,4686°
Forrás: Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • Parku Kombëtar Llogara. Tiranë: NaturAL. 2019. térkép (1:15 000)  
  • Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.