Rubídium-formiát
A rubídium-formiát a hangyasav rubídiumsója, képlete CHO2Rb.
| rubídium-formiát | |
| |
| rubídiumion | |
| |
| formiátion | |
| IUPAC-név | rubídium-metanoát |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 3495-35-0 |
| PubChem | 23673641 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CHO2Rb |
| Moláris tömeg | 130,48 |
| Megjelenés | higroszkópos fehér por[1][2] |
| Olvadáspont | 170 °C[3] |
| Oldhatóság (vízben) | oldódik |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | mérgező[4] |
| R mondatok | R36/37/38 |
| S mondatok | S26 S37 |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | rubídium-oxid rubídium-hidroxid |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |
Előállítása szerkesztés
Rubídium-hidroxid és hangysav reakciójával állítható elő:[5]
Hasonlóan rubídium-karbonát és hangyasav reakciójával is előállítható, szén-dioxid fejlődése mellett:[6]
Rubídium-hidrid és szén-dioxid reakciójában is keletkezhet:[7][8]
Tulajdonságai szerkesztés
A rubídium-formiátnak két különböző kristályszerkezete létezik, a fázisátmenet 363 K-n van.[9][10]
| A rubídium-formiát különböző kristályszerkezeteinek rács paraméterei[10] | |||||
| Hőmérséklet | Kristályszerkezet | a [pm] | b [pm] | c [pm] | β |
|---|---|---|---|---|---|
| 363 K alatt | rombos | 922,9 | 463,0 | 740,8 | – |
| 363 K felett | monoklin | 465,52 | 465,28 | 751,70 | 97,610° |
Szobahőmérsékleten hemihidrát, 16,5 °C-on monohidrát, 51 °C felett anhidrát formában van jelen.[11] A vízben való oldhatóságának adatait az alábbi táblázat tartalmazza:
| A HCOORb oldhatósága vízben[11] (A HCOORb g-ban kifejezve 100 g telített oldatban) | ||||||||||
| Hőmérséklet [°C] | 3,3 | 7,8 | 9,5 | 14,0 | 16,3 | 28,3 | 43,6 | 49,9 | 60,8 | 101,7 |
| Oldhatóság HCOORb [g] | 78,86 | 80,71 | 81,37 | 83,59 | 84,61 | 83,60 | 87,77 | 89,23 | 90,06 | 93,89 |
Termikusan 245 °C-ig stabil, további hevítésre hidrogénfejlődés közben rubídium-oxaláttá alakul, mely tovább bomlik rubídium-karbonátra és szén-monoxidra:[12]
Létezik továbbá egy RbH(HCOO)2 összegképletű savanyú rubídium-formiát is, mely 50–195 °C közötti hőmérsékleten egy hangyasav molekula kilépésével semleges rubídium-formiátra bomlik.[13]
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumformiat című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- ↑ "Catalog Handbook of Fine Chemicals", Verlag Aldrich Chemical Co., 2000, 1470. o. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)
- ↑ Sablon:Alfa
- ↑ D. Leonesi, G. Berchiesi, A. Cingolani: "Electric Conductivity in Molten Binaries of Alkali Formates and Acetates", in: J. Chem. Eng. Data, 1975, 20(1), S. 31–32; doi:10.1021/je60064a026.
- ↑ Sablon:Sigma-Aldrich
- ↑ Sablon:BibISBN
- ↑ N. V. Sidgwick, J. A. H. R. Gentle: "The solubilities of the alkali formates and acetates in water" in J. Chem. Soc., Trans. 1922, 121, 1837-1843. o. doi:10.1039/CT9222101837
- ↑ R. Abegg, F. Auerbach: Handbuch der anorganischen Chemie. Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. 425. o. Volltext
- ↑ "A Text-Book of Inorganic Chemistry", Verlag Forgotten Books, ISBN 978-1-4510-0469-4. 209. o. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)
- ↑ S. D. Hamann, E. Spinner: The effect of pressure on the infrared spectra of the formates of the alkali and alkaline earth metals. In: Australian Journal of Chemistry. 30, 1977, S. 957, doi:10.1071/CH9770957.
- ↑ a b Y. Masuda, W. Morita, A. Yahata, Y. Yukawa: "Structural studies on the phase transition of rubidium formate", in: Thermochimica Acta, 1998, 318, 39–43. o.; doi:10.1016/S0040-6031(98)00327-X.
- ↑ a b Aterton Seidell: "Solubilities Of Organic Compounds Vol - I", 1429. o. Volltext
- ↑ T. Meisel, Z. Halmos, K. Seybold, E. Pungor: "The thermal decomposition of alkali metal formates" in Journal of Thermal Analysis and Calorimetry 1975, 7(1). 73-80. o. doi:10.1007/BF01911627
- ↑ Journal of general chemistry of the USSR, englische Übersetzung, Band 52, Ausgaben 4-6, 1063. o. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)