S&P 500
A Standard and Poor's 500,[1] vagy röviden az S&P 500[2] egy tőzsdeindex, amely 500 amerikai tőzsdén jegyzett nagyvállalat részvényárfolyamainak súlyozott átlagát követi. Ez az egyik leggyakrabban követett részvényindex. 2020. december 31-éig több mint 5400 milliárd dollárt fektettek be az index teljesítményéhez kötött eszközökbe.[1]
S&P 500 | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Indulás | 1957. március 4. |
Névadó | Standard & Poor’s (credit rating agency és nyilvánosan működő részvénytársaság) |
A S&P 500 weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz S&P 500 témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Befektetés az S&P 500-ba
szerkesztésBefektetési és tőzsdén kereskedett alapok
szerkesztésAz indexalapok, beleértve a befektetési alapokat és a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF), a díjakat és költségeket leszámítva replikálják az index teljesítményét azáltal, hogy az indexszel azonos részvényeket tartanak ugyanolyan arányban. Az index teljesítményét replikáló ETF-eket ad ki például a The Vanguard Group, az iShares és a State Street Corporation.
Kiválasztási feltételek
szerkesztésAz S&P Dow Jones Indices által kezelt többi indexhez hasonlóan, de ellentétben az olyan indexekkel, mint a Russell 1000 Index, amelyek szigorúan szabályokon alapulnak, az S&P 500 index összetevőit egy bizottság választja ki. Az új felvétel jogosultságának mérlegelésekor a bizottság nyolc elsődleges szempont alapján értékeli a társaság érdemeit: piaci kapitalizáció, likviditás, székhely, nyilvános forgalomba hozatal, globális iparági osztályozási szabvány és az iparágak képviselete az Egyesült Államok gazdaságában, pénzügyi életképesség, a nyilvánosan forgalmazott időtartam és a tőzsde . Az elmúlt néhány évben csökkent az S&P 500-as besorolású társaságok száma. [3] :159Az indexhez való hozzáadás követelményei a következők:
- A piaci kapitalizációnak legalább 13,1 milliárd USD-nak kell lennie
- Az éves dollárérték a lebegtetéssel kiigazított piaci kapitalizációra számolva nagyobb, mint 1,0
- Minimális havi kereskedési volumen 250 000 részvény az értékelés dátumát megelőző hat hónap mindegyikében
- Nyilvánosan jegyzettnek kell lennie a New York-i tőzsdén (beleértve a NYSE Arcát vagy a NYSE Americant ) vagy a NASDAQ-on (NASDAQ Global Select Market, NASDAQ Select Market vagy a NASDAQ Capital Market).
- A cégnek az Egyesült Államokból kell származnia[4]
- Az indexbe való felvételre alkalmatlan értékpapírok a betéti társaságok, a master betéti társaságok és befektetési alapjaik, az OTC Bulletin Board- kibocsátások, a zártvégű alapok, a tőzsdén kereskedett alapok, a tőzsdén kereskedett kötvények, a jogdíj trösztök, a nyomkövető részvények, az elsőbbségi részvények, befektetési alapok, részvény warrantok, átváltható kötvények, befektetési alapok, amerikai letéti igazolások és amerikai letéti részvények .
- 2017 óta a kettős részvényosztályokkal rendelkező társaságok nem szerepelnek az indexben.
Annak érdekében, hogy az index folyamatosan az Egyesült Államok legnagyobb vállalatainak értékét reprezentálja, az index negyedévente újraszámításra kerül; ugyanakkor törekednek arra, hogy az indexben történő változás minimálisra csökkenjen az azt alkotó vállalatok értékcsökkenése miatt.[5]
Egy részvény értéke emelkedhet, ha hozzáadják az indexhez, mivel az indexalapoknak meg kell vásárolniuk a részvényt az index követéséhez.[6][7]
2021 októberében a Bloomberg News arról számolt be, hogy egy tanulmány azt állította, hogy egyes vállalatok az S&P Globaltól vásárolnak minősítéseket, hogy növeljék esélyüket az S&P 500 indexbe való bejutásra – még akkor is, ha nem teljesítik a felvételi kritériumokat.[8]
Index érték számítás
szerkesztésAz index egy szabadon lebegő kapitalizációval súlyozott index,[9] :150 vagyis a vállalatok piaci kapitalizációjuk arányában szerepelnek az indexben. Az indexben való súlyozáshoz a társaság piaci kapitalizációjának meghatározásához csak a nyilvános forgalomba kerülő részvények („public float”) darabszámát kell figyelembe venni; a bennfentesek vagy irányító részvényesek birtokában lévő, nyilvánosan nem forgalmazott részvények nem tartoznak bele a számításba.
Az S&P 500 index értékének kiszámítására szolgáló képlet a következő
ahol az index i-edik részvényének árfolyama, az adott részvényre vonatkozó nyilvánosan elérhető („lebegő”) részvények megfelelő száma, és az osztó egy meghatározott normalizációs tényező.
A osztó jelenleg 8,3 milliárd alatt van,[10] egy olyan szám, amelyet úgy korrigáltak, hogy az index értéke konzisztens maradjon a piaci kapitalizációt befolyásoló és egyébként a számítási képletet befolyásoló vállalati intézkedések ellenére is, például további részvénykibocsátás, részvény visszavásárlás, speciális osztalék, az alkotóelemek változásai, jogajánlatok és vállalati kiválások . A részvényfelosztás nem befolyásolja az osztót, mivel nem befolyásolja a piaci kapitalizációt. Ha egy vállalatot kihagynak, és helyette egy másik, eltérő piaci kapitalizációjú vállalatot hoznak létre, akkor az osztót úgy kell módosítani, hogy az S&P 500 index értéke állandó maradjon. Valamennyi osztókorrekció a kereskedés zárása után és az S&P 500 index záróértékének kiszámítása után történik.[11] :290
Az indexben szereplő vállalatok
szerkesztés- McDonald’s
- The Walt Disney Company
- Warner Media Group
- Viacom
- Target Corporation
- Accenture
- Western Union
- Colgate-Palmolive
- Morgan Stanley
- Microsoft
- CoStar Group
- Meta
- Garmin Ltd.
- Jack Henry & Associates
Teljesítmény
szerkesztésAz index átlagos éves növekedési üteme az osztalékkal együtt 1926-os kezdete óta körülbelül 9,8% ( infláció után 6%), és a hozam éves szórása ugyanebben az időszakban 20,81%; [12] azonban volt néhány év, amikor az index 30%-nál többet esett. [13] Az index az esetek 70%-ában éves növekedést könyvelt el. [14] Az index azonban csak a kereskedési napok 5%-án ért el új csúcsokat, ami azt jelenti, hogy a kereskedési napok 95%-án minden idők csúcsa alatt zárt az index. [15]
Éves hozamok
szerkesztésA hozamokat általában árhozamként jegyzik (nem számolva az osztalékkal). Számolhatóak azonban teljes hozamként is, amely magában foglalja az osztalékból és annak újrabefektetéséből származó jövedelmet, valamint a "nettó teljes hozamot", amely az osztalék újrabefektetésének hatásait tükrözi a forrásadó levonása után. [16]
Év | Változás az index szintjében | Teljes éves hozam (osztalékkal együtt) | 1970 január 1-én befektetett 1 dollár értéke | 5 éves évesített hozam | 10 éves évesített hozam | 15 éves évesített hozam | 20 éves évesített hozam | 25 éves évesített hozam |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1970 | 0.10% | 4.01% | $1.04 | - | - | - | - | - |
1971 | 10.79% | 14.31% | $1.19 | - | - | - | - | - |
1972 | 15.63% | 18.98% | $1.41 | - | - | - | - | - |
1973 | −17.37% | −14.66% | $1.21 | - | - | - | - | - |
1974 | −29.72% | −26.47% | $0.89 | −2.35% | - | - | - | - |
1975 | 31.55% | 37.20% | $1.22 | 3.21% | - | - | - | - |
1976 | 19.15% | 23.84% | $1.51 | 4.87% | - | - | - | - |
1977 | −11.50% | −7.18% | $1.40 | −0.21% | - | - | - | - |
1978 | 1.06% | 6.56% | $1.49 | 4.32% | - | - | - | - |
1979 | 12.31% | 18.44% | $1.77 | 14.76% | 5.86% | - | - | - |
1980 | 25.77% | 32.50% | $2.34 | 13.96% | 8.45% | - | - | - |
1981 | −9.73% | −4.92% | $2.23 | 8.10% | 6.47% | - | - | - |
1982 | 14.76% | 21.55% | $2.71 | 14.09% | 6.70% | - | - | - |
1983 | 17.27% | 22.56% | $3.32 | 17.32% | 10.63% | - | - | - |
1984 | 1.40% | 6.27% | $3.52 | 14.81% | 14.78% | 8.76% | - | - |
1985 | 26.33% | 31.73% | $4.64 | 14.67% | 14.32% | 10.49% | - | - |
1986 | 14.62% | 18.67% | $5.51 | 19.87% | 13.83% | 10.76% | - | - |
1987 | 2.03% | 5.25% | $5.80 | 16.47% | 15.27% | 9.86% | - | - |
1988 | 12.40% | 16.61% | $6.76 | 15.31% | 16.31% | 12.17% | - | - |
1989 | 27.25% | 31.69% | $8.90 | 20.37% | 17.55% | 16.61% | 11.55% | - |
1990 | −6.56% | −3.10% | $8.63 | 13.20% | 13.93% | 13.94% | 11.16% | - |
1991 | 26.31% | 30.47% | $11.26 | 15.36% | 17.59% | 14.34% | 11.90% | - |
1992 | 4.46% | 7.62% | $12.11 | 15.88% | 16.17% | 15.47% | 11.34% | - |
1993 | 7.06% | 10.08% | $13.33 | 14.55% | 14.93% | 15.72% | 12.76% | - |
1994 | −1.54% | 1.32% | $13.51 | 8.70% | 14.38% | 14.52% | 14.58% | 10.98% |
1995 | 34.11% | 37.58% | $18.59 | 16.59% | 14.88% | 14.81% | 14.60% | 12.22% |
1996 | 20.26% | 22.96% | $22.86 | 15.22% | 15.29% | 16.80% | 14.56% | 12.55% |
1997 | 31.01% | 33.36% | $30.48 | 20.27% | 18.05% | 17.52% | 16.65% | 13.07% |
1998 | 26.67% | 28.58% | $39.19 | 24.06% | 19.21% | 17.90% | 17.75% | 14.94% |
1999 | 19.53% | 21.04% | $47.44 | 28.56% | 18.21% | 18.93% | 17.88% | 17.25% |
2000 | −10.14% | −9.10% | $43.12 | 18.33% | 17.46% | 16.02% | 15.68% | 15.34% |
2001 | −13.04% | −11.89% | $37.99 | 10.70% | 12.94% | 13.74% | 15.24% | 13.78% |
2002 | −23.37% | −22.10% | $29.60 | −0.59% | 9.34% | 11.48% | 12.71% | 12.98% |
2003 | 26.38% | 28.68% | $38.09 | −0.57% | 11.07% | 12.22% | 12.98% | 13.84% |
2004 | 8.99% | 10.88% | $42.23 | −2.30% | 12.07% | 10.94% | 13.22% | 13.54% |
2005 | 3.00% | 4.91% | $44.30 | 0.54% | 9.07% | 11.52% | 11.94% | 12.48% |
2006 | 13.62% | 15.79% | $51.30 | 6.19% | 8.42% | 10.64% | 11.80% | 13.37% |
2007 | 3.53% | 5.49% | $54.12 | 12.83% | 5.91% | 10.49% | 11.82% | 12.73% |
2008 | −38.49% | −37.00% | $34.09 | −2.19% | −1.38% | 6.46% | 8.43% | 9.77% |
2009 | 23.45% | 26.46% | $43.11 | 0.41% | −0.95% | 8.04% | 8.21% | 10.54% |
2010 | 12.78% | 15.06% | $49.61 | 2.29% | 1.41% | 6.76% | 9.14% | 9.94% |
2011 | -0.00% | 2.11% | $50.65 | −0.25% | 2.92% | 5.45% | 7.81% | 9.28% |
2012 | 13.41% | 16.00% | $58.76 | 1.66% | 7.10% | 4.47% | 8.22% | 9.71% |
2013 | 29.60% | 32.39% | $77.79 | 17.94% | 7.40% | 4.68% | 9.22% | 10.26% |
2014 | 11.39% | 13.69% | $88.44 | 15.45% | 7.67% | 4.24% | 9.85% | 9.62% |
2015 | −0.73% | 1.38% | $89.66 | 12.57% | 7.30% | 5.00% | 8.19% | 9.82% |
2016 | 9.54% | 11.96% | $100.38 | 14.66% | 6.94% | 6.69% | 7.68% | 9.15% |
2017 | 19.42% | 21.83% | $122.30 | 15.79% | 8.49% | 9.92% | 7.19% | 9.69% |
2018 | −6.24% | −4.38% | $116.94 | 8.49% | 13.12% | 7.77% | 5.62% | 9.07% |
2019 | 28.88% | 31.49% | $153.76 | 11.70% | 13.56% | 9.00% | 6.06% | 10.22% |
2020 | 16.26% | 18.40% | $182.06 | 15.22% | 13.89% | 9.88% | 7.47% | 9.56% |
2021 | 26.89% | 28.71% | $234.33 | 18.48% | 16.55% | 10.66% | 9.52% | 9.76% |
Maximum | 34.11% | 37.58% | --- | 28.56% | 19.21% | 18.93% | 17.88% | 17.25% |
Minimum | −38.49% | −37.00% | --- | −2.35% | −1.38% | 4.24% | 5.62% | 9.07% |
Medián | 12.36% | 15.43% | --- | 14.02% | 12.94% | 10.71% | 11.55% | 10.76% |
Év | Változás az index szintjében | Teljes éves hozam (osztalékkal együtt) | 1970 január 1-én befektetett 1 dollár értéke | 5 éves évesített hozam | 10 éves évesített hozam | 15 éves évesített hozam | 20 éves évesített hozam | 25 éves évesített hozam |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b S&P 500®. S&P Global
- ↑ Reklaitis. „The S&P is up 9% this month, but these 10 stocks jumped more than 22%”, MarketWatch, 2015. október 30.. [2018. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ Bebchuk (2014. február 1.). „Towards the Declassification of S&P 500 Boards”, Rochester, NY.
- ↑ Staff, "S&P 500 Index", CFA, 2020.
- ↑ Preston: Higher Turnover Ahead For S&P 500? Not Necessarily!. S&P Global, 2020. június 9.
- ↑ Fitzgerald: Stock Price Reactions to Index Inclusion. National Bureau of Economic Research
- ↑ Krantz. „Do stocks soar if they get into the S&P 500?”, USA TODAY, 2013. július 5.
- ↑ https://www.bloomberg.com/news/articles/2021-10-12/new-nber-study-asks-whether-s-p-500-membership-is-up-for-sale
- ↑ Fernholz, E. Robert. Stochastic Portfolio Theory. Berlin/Heidelberg: Springer Science+Business Media, 150. o. (2013. április 17.). ISBN 9781475736991
- ↑ Stock Market Indicators: S&P 500/400/600 Divisors. Yardeni
- ↑ Shilling, Henry. The International Guide to Securities Market Indices. Chicago: Fitzroy Dearborn Publishers, 290. o. (1996. szeptember 21.). ISBN 9781351343947
- ↑ S&P 500 Standard Deviation. Quantamental Finance. Pie-R-Cube, 2021. augusztus 13. [2022. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
- ↑ Santoli. „The S&P 500 has already met its average return for a full year, but don't expect it to stay here”, CNBC, 2017. június 18.
- ↑ Carlozo. „Why Investors Love the S&P 500”, U.S. News & World Report, 2018. október 2.
- ↑ Carlson. „Worried about the stock market? Resist the urge to panic”, Fortune, 2020. február 27.
- ↑ S&P 500®. S&P Global
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a S&P 500 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.