Sándor Imre (újságíró)

(1892–1943) író, újságíró, műfordító

Sándor Imre, 1913-ig Stark[2] (Pápa, 1892. szeptember 8.[3]Budapest, 1943. március 8.)[4] író, újságíró, műfordító, Kunvári Lilla szobrász-és éremművész második férje.

Sándor Imre
1937 körül
1937 körül
SzületettStark Imre
1892. szeptember 8.[1]
Pápa
Elhunyt1943. március 8. (50 évesen)[1]
Budapest V. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaKunvári Lilla
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17A parcella, 1. sor, 29. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Sándor (Stark) Lajos rőföskereskedő és Reich Teréz fia, izraelita vallású. Középiskolai tanulmányait követően a Kőbányai Sörgyár hivatalnokaként dolgozott. Az első világháború idején a Pesti Napló munkatársa volt. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920-ban Bécsbe, onnan az 1920-as évek közepén Csehszlovákiába költözött. A bécsi emigrációban barátságot kötött József Attilával, aki Sándor Imréhez címmel verset is írt.[5] 1926 áprilisában a Szedjetek szét, csillagok! című színdarabját a Belvárosi Színházban mutatták be, majd egy évvel később a Fővárosi Operettszínház irodalmi matinéján színre került Mint az új bor című darabja. Utóbbi színmű két főszerepét Holló Klári és Baló Elemér alakították.[6] 1939-ben visszatelepült Magyarországra, ahol irodalmi és újságírói munkásságából élt. Munkatársa volt a bécsi Tűznek, Vasárnapnak és Jövőnek, továbbá a Pesti Naplónak, a Prágai Magyar Hírlapnak, valamint kassai és pozsonyi lapoknak. Élete utolsó éveiben a Magyarország című lap reggeli kiadásának belső munkatársaként működött. Első elbeszéléseit a Nyugat irodalmi folyóirat közölte. Jo van Ammers-Küller holland írónő több könyvét magyarra fordította.

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.

Családja szerkesztés

Első felesége Reidl Katalin volt, akivel 1922. július 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot, ám egy évvel később elvált tőle.[7] Második felesége Kunvári Lilla volt.

Főbb művei szerkesztés

  • Boldogság (novellák, Budapest, 1918)
  • Lángoló út (regény, a Tanácsköztársaság idején jelent meg folyóiratban folytatásokban; kötetben: Pozsony, 1928)
  • Asszonyok (novellák, Kassa, 1926)
  • Szedjetek szét, csillagok (drámai mesejáték, Belvárosi Színház, 1926)
  • Mint az új bor (dráma, előadta a Budapesti Színészek Szövetsége, 1927)
  • Különös ember (dráma, bemutató: Kassai Magyar Színház, 1938)
  • Mesebeli herceg (magyar vígjáték, 1940)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Sándor Imre, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13369.htm
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 38630/1913. Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 590. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 83. oldal 25. sor
  3. Születési bejegyzése a pápai izraelita hitközség születési akv. 84/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
  4. Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 41/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
  5. Két ismeretlen József Attila-vers (1943. május 23.) Népszava, 71. évfolyam, 116. szám
  6. Színházi Élet (1927) 18. szám
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1285/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 30.)

Források szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Sándor Imre meghalt (1943. március 10.) Ujság, 19. évfolyam, 56. szám