Sárafalva

Sárafalva (románul: Saravale, németül: Sarafol , szerbül Саравола / Saravola) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, az azonos nevű község központja.

Sárafalva (Saravale)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Sárafalva
Rang	községközpont
Irányítószám	307387
SIRUTA-kód	158760
Népesség
Népesség	2610 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	18 (2011)
Népsűrűség	27,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	86 m
Terület	95,53 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 13″, k. h. 20° 44′ 14″46.07027778, 20.73722222
Sablon • Wikidata • Segítség

Nevének változásai

1839-ben Szaravola, 1863-ban és 1873-ban Szárafalva, Szaravolna, Saravola, Szaravola, 1880-ban Szaravolla, 1920-ban Sarafola az elnevezése.

Népessége

• 1900-ban 4279 lakosából 2190 román, 611 német, 183 magyar, 1295 egyéb (1254 szerb) anyanyelvű; 3475 ortodox, 734 római katolikus, 42 izraelita, 12 református, 10 görögkatolikus, és 6 egyéb vallású.
• 1992-ben 2457 lakosából 1582 volt román, 27 magyar, 21 német és 827 egyéb (318 szerb, 501 cigány), 2296 ortodox, 28 római katolikus, 3 görögkatolikus, 2 református és 128 egyéb vallású.

Története

Borovsky Samu így ír a településről Torontál vármegye községei című munkájában: „...Középkori neve Szárafalva volt, mely a mai Sárafalva helységtől éjszakra, a Maroshoz negyed mérfölddel közelebb feküdt, azon a helyen, hol jelenleg az uradalmi majorság és a gazdasági épületek vannak.

Már 1333-ban két plébánosa volt; de birtokosairól csak a 15. századtól kezdve vannak adatok. 1434-ben Maczedóniai Péter fiát, Miklóst iktatták be itteni részbirtokaiba. 1436-ban egy másik Maczedóniai Miklós is birtokos itt. 1466-ban Maczedóniai János rokonával, Dancs Miklóssal szövetkezve, egész Szárafalvát eladta Dóczy Lászlónak. 1489-ben Dóczy László leányai megosztoztak a kastélyon és a falun. A kastély, a falu két részével, Zsófiának, Haraszthi Ferencznének, a falu harmadik része Erzsébetnek, Országh Lőrincznének jutott, kinek leánya Dorottya, Kecskeméti Patócsi Bertalan özvegye, pört kezdett Haraszthi ellen. A pör 1508 augusztus 23-án oly értelmű egyezséggel ért véget, hogy Haraszthi a szárafalvai két részét átengedte Országh Dorottyának. Ekként jutott Szárazfalva a Patócsi család birtokába.

A kastélyt és a falut a rabló Bali bég 1529-ben elpusztította, a magyar jobbágyok elmenekültek és többé nem tértek vissza. Helyükbe Patócsi Ferencz szerbeket telepített. Patócsi Boldizsár és rokonai Izabella királyné pártjára állván, I. Ferdinánd király 1558-ban elvette itteni birtokait s azokat Liszti Jánosnak, Mágócsi Andrásnak és Gáspárnak adományozta. Ez ellen Ábrahámffy István és rokonai tiltakoztak, de eredmény nélkül. Ez időtájt Maczedóniai Péter is visszaszerezte a családja ősi birtokait. 1561 óta Maczedóniai Péter, Mágócsi Gáspár, Liszti János és a Getyei örökösök voltak a földesurai. A szerbek a hódoltság alatt is itt tanyáztak és 1582-ben a török tizedszedők öt szerb juhászt írtak össze a helységben, melynek nevét a szerbek Szaravolára ferdítették. 1647-ben is lakott hely volt.

1718-ban Szaravolát a temesvári bánsághoz csatolták, mire a szerbek 1723-1725-ben elhagyták. 1725 táján románok telepedtek itt le; majd később németek vándoroltak be, legnagyobbrészt Triebswetterből (Nagyősz) és Gottlobból (Kisősz). 1801-ben Szaravolát báró Alvinczy József tábornok vásárolta meg, a kiről 1810-ben a gróf Marosnémeti és Nádaskai Gyulay családra szállott.

A községbeli római katolikus templom gróf Gyulay Sámuel költségén 1873-1874-ben, a görögkeleti románoké 1897-ben és a görögkeleti szerbeké 1787-ben épült. ...”

Az első világháborúig Torontál vármegye Perjámosi járásához tartozott.

2004-ben különvált Nagyszentpéter községtől.

Források

• Maplandia
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája

További információk

• BANATerra
• térkép