Főmenü megnyitása
Klekl József, a Szlovenszka krajina megteremtéséért küzdő politikus
Klekl József, a Szlovenszka krajina megteremtéséért küzdő politikus

Szlovenszka krajina összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar. Földrajzilag a történelmi Vendvidék egykori szlovén (vend) neve, amely Trianon előtt a mai teljes Muravidéket magába foglalta, a Rába területtel együtt, aminek mai szlovén neve Slovensko Porabje. A Szlovenszka krajina egyúttal egy államtervezet is volt, mely elgondolás ma is él egyes körökben.

Tulajdonképpen a Vendvidék (Szlovenszka krajina) név és elődje – a Tótság (Szlovenszka okroglina) – nem is földrajzi, hanem egyházi név volt.

A Vendvidék vend megfelelőjeként használták a Szlovenszka krajina kifejezést, amit magyar nyelvű források is írtak. Politikai érdekekből, a 20. században próbálták meg irredenta történészek megalkotni a soha nem is létezett vendszki, vendiski kifejezést, s ezzel megalkotni a Vendiska krajina szót.

Részben a magyarosítások megsokallása miatt döntöttek az elszakadás mellett a szlovenszka krajinai, elsősorban katolikus politikai vezetői Klekl József vezérletével. 1918-ra megszületett az autonóm – a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság részét képező – Szlovenszka krajina létrehozására tett program, amelynek élére Klekl került volna. A hivatalos nyelv a helyi lakosság vend nyelve lett volna, amelynek az értelmiség saját irodalmi nyelvet alkotott meg a 18. század folyamán. Szlovenszka krajina székhelyének Muraszombatot szánták.

Az egykori Szlovenszka krajina (az őrségi területeket nem számítva) ma jobbára Szlovénia része, míg kis hányada – Szentgotthárd és a környéken levő hat település (a mai Vendvidék) – Magyarország területén van.