Főmenü megnyitása
Holló
Holló

A holló vagy közönséges holló (Corvus corax) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe (Passeriformes) és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozik. Földünk északi féltekéjén Ázsiától Észak-Amerikáig mindenütt megtalálható, a legelterjedtebb varjúféle. 12 ismert alfajának külalakja kevéssé eltérő, de a korszerű genetikai kutatások kimutatták, hogy a különböző populációk között jelentősek a genetikai különbségek.

A közönséges holló és a vastagcsőrű holló (Corvus crassirostris) a két legnagyobb varjúféle. Valószínűleg a közönséges holló a legtestesebb verébalakú madár. Felnőtt példányának hossza 56–70 centiméter körüli, súlya 0,7-től 1,63 kilogrammig terjed. Élettartama tipikusan 10–15 év a szabadban, bár jelentettek már 40 év feletti példányokat is. (A szóbeszéd szerint a hollók akár 100 évig is élhetnek, bár ezt eddig nem sikerült bizonyítani.) A fiatal madarak csapatokba verődhetnek, de az életre szóló párválasztás után párosan védik a területüket.

A holló az egyik legintelligensebb madár, legalábbis erre enged következtetni igen figyelemre méltó problémamegoldó képessége és a madarak közt egyedülállóan nagy agya. Évszázadok óta témája a különböző mítoszoknak, a népi folklórnak, a művészetnek és az irodalomnak. Sok országban, többek között a skandináv államokban, Írországban, Walesben, Bhutánban és Észak-Amerika északnyugati partján a közönséges holló mitikus figura volt, vagy akár istenként tisztelték. (Például Hugin és Munin)