Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-34-1

< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
A Vörös Erőd, Delhi
A Vörös Erőd, Delhi

Mogul művészetnek nevezik az Indiában 1526 és 1858 között uralkodó mogul dinasztia idejében készült műalkotásokat. A mogul művészet nemcsak a birodalom hatalmát fejezte ki, de azokat a kompromisszumokat is, amelyekre ez a hatalom épült. Az uralkodók a 17. század közepéig támogatták a művészeteket; a műpártolással csak Aurangzeb hagyott fel. A mogul császárok nagy jelentőséget tulajdonítottak az építészetnek, a nagyszabású építményeket az uralkodói rang és a dinasztia jelképének tekintették. A mogul építészetben összefonódik az iszlám és a helyi indiai stílus. Ez a szintézis legvilágosabban Akbar sah Agra közelében felépített ideiglenes fővárosában, Fatehpur Szíkriben mutatkozik meg. Ebben a városban együtt látjuk a hagyományos muszlim boltíveket, kupolákat és tágas tereket az egyszerű hindu kőoszlopokkal és díszítő elemekkel. A kor jellegzetes alkotásai a kertekben pódiumon álló, monumentális síremlékek, az erődök és a nagy mecsetek, amelyekkel az uralkodók iszlám hitüket hangsúlyozták. A mogul építészet legkiemelkedőbb alkotásai a birodalom legfontosabb városaiban, az indiai Agrában, Delhiben és Fatehpur Szíkriben, valamint a pakisztáni Lahorban állnak.

Akbart tekintik a mogul festészet megalapítójának. A királyi műtermekben több mint száz festő alkotott — leginkább gudzsaráti, rádzsasztáni és kasmíri hinduk. Amikor Akbar meghalt, könyvtára huszonnégyezer illusztrált kéziratot tartalmazott. Az uralkodó tág érdeklődési körét tükrözte az ábrázolt témák sokfélesége. A perzsa és közép-ázsiai udvarokban kedvelt perzsa irodalmi klasszikusokat illusztrálták; ilyen mű a királyi műterem hatalmas vállalkozása, a Hamzanáme is ezernégyszáz, szövetre festett képével. Egyes hindu elbeszélő költeményeket, például a Rámájanát és Mahábháratát szintén képekkel díszítettek, akárcsak az uralkodóház tagjainak életrajzait, a Báburnámét, a Timurnámét és az Akbarnámét.