Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2014-51-1
A caernarfoni vár egyike az Egyesült Királyság legimpozánsabb középkori építményeinek. I. Eduárd angol király építtette a 13. században a Seiont folyó torkolatánál, hogy ellenőrizhesse a fennhatósága alá került Észak-Walest, valamint a Menai-szorost és Anglesey szigetét. A várat James de Saint George, a király hadmérnöke tervezte a konstantinápolyi várfalak mintájára, mert azokat Eduárd, aki keresztes háborúban is harcolt, őszintén csodálta. 1911-ben a várban iktatták be walesi hercegnek VIII. Eduárd brit királyt. Ezt a hagyományt folytatva itt iktatták be 1969-ben Károlyt, a jelenlegi walesi herceget is. 1986 óta a vár három másik várral (Conwy, Beaumaris és Harlech) együtt a Világörökség része I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban gyűjtőnéven.
A vár alaprajza a nyolcas számjegyhez hasonlítható, két részre osztott: felső udvarra (nyugaton), illetve alsó udvarra (keleten). A két udvart összekötő épületek az évszázadok alatt elpusztultak. Napjainkban az udvarokon is csak az egykori épületek alapjai láthatók, mivel az elsősorban fából készült helyiségeket vagy elbontották, vagy elhanyagolták, és miután romba dőltek, nem építették őket újjá.