Főmenü megnyitása
Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca” (Emil Adam festménye, 1878)
Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca”
(Emil Adam festménye, 1878)
Kincsem előtt Hesp Róbert tréner, nyergében Harry Wainwright zsoké (H. Schnaebeli fotója)
Kincsem előtt Hesp Róbert tréner, nyergében
Harry Wainwright zsoké (H. Schnaebeli fotója)

Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17.Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló. A magyar lósport és lótenyésztés büszkeségét idehaza a legyőzhetetlen „csodakanca” névvel, Európában a (magyar csoda jelentésű) „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” titulusokkal illették.

Kincsem Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született, angol telivér fajtájú anyját Kisbéren fedeztették, ahol az apamén Cambuscan volt. A világhírűvé vált ló Magyarországon kívül Ausztria, Anglia, Franciaország, Csehország és Németország 13 versenypályáján összesen 54 alkalommal állt rajthoz, és mindannyiszor győzelmet aratott. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancák kivételesen ritkán verik meg a méneket. Krúdy Gyula 1926-ban így foglalta össze kivételességét a Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny című írásában:

Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon. A Majthényi Izidorok, a Baltazziak, Zichy Béla grófok, Dréher Antalok, Springer Gusztávok, Teleki László grófok, Apponyi Antalok, Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok, a Rothschildok, a Sigrayak, Wenekheimek, Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak, Szemerék voltaképpen azért neveltek csikókat az utolsó ötven esztendőben, hogy utolérjék ama legendás Blaskovich Ernőt.

Hatéves korára lábízületei megkoptak, ezért a versenyzést abbahagyva tenyészkancaként bizonyított tovább a kisbéri ménesben. Öt csikót ellett a legjobb magyar tenyészménektől. A tiszta vérvonalba tartozó angol telivérek utódai közül több ló is szép eredményt ért el a világ versenypályáin. Családfája főként német tenyészetekben él tovább. Kincsem versenyeiről rendszeresen, a futamok részletes adatait is közölve tudósítottak a korabeli újságok. A világhírűvé vált versenyló nevét a budapesti Kincsem Park, és a 2007. június 8-án Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett, 161975 Kincsem aszteroida is őrzi. Több szobrot és festményt is készítettek róla, életnagyságú bronzszobra a Kincsem Parkban, a galopp-pálya bejáratánál található.