Wikipédia

Saint-John Perse

Nobel-díjas francia költő, politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 20.

Saint-John Perse, eredeti nevén Alexis Leger (Point-á-Pitre, Guadeloupe, 1887. május 31. – Presqu'île de Giens, Franciaország, 1975. szeptember 20.) francia politikus és Nobel-díjas költő. A francia nemzeti szellem megtestesítőjének és a költők költőjének nevezték, amiért nagy hangsúlyt fektetett a tökéletességre és tudatosan, nagy gonddal válogatta meg szavait verseiben.

Alexis Leger
SzületettMarie René Auguste Alexis Leger
1887. május 31.[1][2][3][4][5]
Point-á-Pietre, Guadeloupe
Elhunyt1975. szeptember 20. (88 évesen)[6][1][2][3][7]
Presqu'île de Giens, Franciaország
MűvészneveSaint-John Perse, St. J. Perse, Saint-Leger Leger
Álneve
  • Saint-John Perse
  • Saint Leger Leger
Állampolgárságafrancia[8]
HázastársaDorothy Russel[9][10]
SzüleiRenée Dormoy-Léger
Foglalkozása
TisztségePermanent secretary of the French Foreign Affairs Ministry (1933–1940)
IskoláiPau, University of Bourdeaux
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja (1924)
  • a francia Becsületrend tisztje (1933)
  • a francia Becsületrend parancsnoka (1935)
  • Grand prix national des Lettres (1959)
  • a francia Becsületrend főtisztje (1960)
  • irodalmi Nobel-díj (1960)[11][12]
Sírhelyecemetery of Giens[13]
Alexis Leger aláírása
Alexis Leger aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexis Leger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Perse Guadeloupe szigetén, Pointe-á-Pitre-ben született Marie René Auguste Alexis Leger néven. Burgundiai családból származott, akik a 17. században telepedtek le a Kis-Antillákon. Apja, Amédée Leger ügyvéd volt, édesanyja családjának ültetvények voltak a birtokában. 1899-ben a Leger család visszaköltözött Franciaországba és Pau városában éltek. Perse itt járta ki a középiskolát, jogot, klasszikus irodalmat, filozófiát és antropológiát tanult a bordeaux-i egyetemen, 1910-ben végzett. Némi politikai tanulmányok után 1914-ben diplomáciai szolgálatba kezdett. Először a pekingi nagykövetségen, később a külügyminisztériumban szolgált, Aristide Briand miniszterelnök titkáraként, akivel még 1921-ben találkozott amerikai kiküldetése alatt. Szabadidejében a Csendes-óceánon vitorlázott vagy a Góbi sivatagban kirándult.

Az 1920-as években csatlakozott Paul Valéryvel és Paul Claudellel a francia irodalmi magazinhoz, a ’’Nouvelle Revue Française’’-hez, azonban elkerülte a nyilvános megjelenéseket, amik az irodalomhoz kötötték volna. 1940-ben elhagyta Franciaországot, Angliába menekült, majd Amerikába költözött. Ekkortájt fosztotta meg francia állampolgárságától és minden ingóságától a Vichy-kormány. Párizsi lakását feldúlták, tönkretéve tizenöt évnyi munka kéziratait. 1941-től 1945-ig a Kongresszusi Könyvtár irodalmi tanácsadója volt.

A második világháborút követően sem szakította meg diplomata karrierjét, 1950-ben Franciaország nagykövete címmel nyugdíjazták. 1967-ben tért vissza Franciaországba feleségével, Dorothy Milburn Russell-lel. 1975-ben halt meg a Hyèreshez tartozó Giens-ben, iratai és könyvtára a Saint-John Perse-alapítvány tulajdonában állnak.

Költészete

szerkesztés
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Perse klasszikus irodalmat is hallgatott. A Saint-John Perse álnév állítólag Persius, ókori római szatíraíró nevéből ered. Első verseskötetét (Éloges) Saint-Leger Legerként adta ki, amelynek versei a gyermekkor emlékeit idézik. Visszatérve Párizsba 1921-ben megjelent az Anabázis című epikus költeménye, amit még korábban kínai utazása alatt szerzett.

1960-ban Irodalmi Nobel-díjat kapott "költészetének magasan szárnyaló szellemiségéért és alkotó fantáziájáért, amellyel korunkat látnoki módon megrajzolja".

Művei

szerkesztés

Munkáit részben Alexis Legerként, de főként írói álnevén, Saint-John Perse vagy St. J. Perse néven jelentette meg.

  • 1911: Éloges
  • 1924: Amitié du prince
  • 1924: Anabase
  • 1936: Poème pour Valery Larbaud
  • 1942: Exil: poème
  • 1944: Pluies
  • 1946: Vents
  • 1957: Amers
  • 1959: Chronique
  • 1962: Hommage à Rabindranath Tagore
  • 1962: L’ordre des oiseaux
  • 1962: Valéry Larbaud; ou, L’Honneur littéraire
  • 1963: Silence pour Claudel
  • 1963: Au souvenir de Valery Larbaud
  • 1965: Pour Dante
  • 1969: Chanté par celle qui fut lá…
  • 1972: Œvres Complètes
  • 1975: Chant pour un équinoxe

Magyarul

szerkesztés
  • Dicséretek; ford. Bognár Róbert, szerk. Lator László; Noran, Bp., 2000
    • Királyok dicsősége (La gloire des rois)
    • Anabázis (Anabase)
  • Bóják. Poéma (Amers); ford., bev. Vas István; Európa, Bp., 1969

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  4. ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  5. ↑ GeneaStar
  6. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Сен-Жон Перс, 2015. szeptember 28.
  7. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  8. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. október 14.)
  9. ↑ 197972495
  10. ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár
  11. ↑ https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/1960/
  12. ↑ https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
  13. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 29.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Saint-John_Perse&oldid=25510554”