Sankt Kanzian am Klopeiner See

község Ausztriában

Sankt Kanzian am Klopeiner See (szlovénül: Škocjan v Podjuni),) osztrák község Karintia Völkermarkti járásában. 2016 januárjában 4483 lakosa volt.

Sankt Kanzian am Klopeiner See (Škocjan v Podjuni)
Klopein a Kleinsee partján. A háttérben Stein
Klopein a Kleinsee partján. A háttérben Stein
Sankt Kanzian am Klopeiner See címere
Sankt Kanzian am Klopeiner See címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Völkermarkti járás
Irányítószám 9122
Körzethívószám 04239
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség4403 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság442 m
Terület41,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sankt Kanzian am Klopeiner See (Ausztria)
Sankt Kanzian am Klopeiner See
Sankt Kanzian am Klopeiner See
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 36′ 52″, k. h. 14° 34′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 52″, k. h. 14° 34′ 33″
Sankt Kanzian am Klopeiner See weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Kanzian am Klopeiner See témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Sankt Kanzian a Völkermarkti járásban
 
A Klopeiner See

Sankt Kanzian Karintia délkeleti részén helyezkedik el, a Jauntal völgyében, délre a Dráva vizét felduzzasztó Völkermarkti-víztározótól. Területén a következő tavak találhatóak: Klopeiner See, Turnersee és Kleinsee. Az önkormányzathoz 7 katasztrális községben[2] 37 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik,[3] amelyek lakossága 9 (Oberburg) és 592 (Wasserhofen) között változik.

A környező települések: északra Völkermarkt, keletre Eberndorf, délre Sittersdorf, délnyugatra Gallizien, nyugatra Grafenstein.

TörténeteSzerkesztés

A Klopeiner See délkeleti partjainál fekvő Gracarca-hegyen az urnamezős kultúra népének tulajdonított, i.e. 900-730 körüli település nyomaira bukkantak, akiket i.e. 730-300 között a hallstatti kultúra váltott fel. Egyes kutatók feltételezik, hogy itt lehetett a rómaiak által megszállt kelta királyság, Noricum fővárosa, Noreia. A késő ókori (i.sz. 300-590) és kora középkori sírok arra utalnak, hogy a terület folyamatosan lakott volt. A itt talált sírok közül kiemelkedik egy karantán lovas harcos nyughelye.

St. Kanzian temploma a 290-ben kivégzett Cantius, Cantianus és Cantianilla mártíroknak van szentelve. Az egyházközség a 12. század elején már létezett, mert 1106-ban Udalricus pátriárka átengedte az eberndorfi kolostornak.

St. Kanzian 1866-ban vált önálló önkormányzattá, miután a ma Eberndorfhoz tartozó Kühnsdorf községet szétdarabolták. A község mai területe alapvetően 1944-ben jött létre, mikor Rückersdorf önkormányzatát felszámolták és területeit a szomszédos községek között osztották szét. A Klopeiner Seere épülő turizmus már a 19. században megindult, 1950 óta pedig St. Kanzian Karintia egyik legkedveltebb turistacélpontja.

LakosságSzerkesztés

 
A steini Szt. Lőrinc-templom

A Sankt Kanzian-i önkormányzat területén 2016 januárjában 4483 fő élt, ami növekedést jelent a 2001-es 4297 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 94,4%-a osztrák, 1,9%-a boszniai, 1,1%-a pedig német állampolgár volt. A szlovén nemzetiség aránya 12,8%-ot tett ki. 88% katolikusnak, 3,3% evangélikusnak, 2,3% mohamedánnak, 4,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • a Szt. Kanzian plébániatemplom
  • a kiemelkedő sziklára épített Szt. Lőrinc-erődtemplom Stein im Jauntal-ban
  • a Magdolna-templom Wasserhofenben
  • Kelta múzeum a Gracarcán
  • a turnerseei madárpark

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Grabelsdorf (Grabalja vas), Lauchenholz (Gluhi les), St. Kanzian (Škocjan), St. Marxen (Šmarkež), St. Veit im Jauntal (Šentvid v Podjuni), Srejach (Sreje), Stein (Kamen)
  3. Brenndorf (53 lakos), Duell (16), Grabelsdorf (160), Horzach I (53), Horzach II (43), Kleindorf I (27), Kleindorf II (48), Klopein (268), Lanzendorf (21), Lauchenholz (74), Littermoos (48), Mökriach (40), Nageltschach (131), Oberburg (9), Obersammelsdorf (86), Oberseidendorf (30), Peratschitzen (111), Piskertschach (39), Saager (13), Sankt Kanzian am Klopeiner See (378), Sankt Lorenzen (66), Sankt Marxen (71), Sankt Primus (167), Sankt Veit im Jauntal (186), Schreckendorf (79), Seelach (293), Seidendorf (48), Sertschach (114), Srejach (179), Stein im Jauntal (253), Steinerberg (47), Unterburg (363), Unternarrach (65), Untersammelsdorf (36), Vesielach (74), Wasserhofen (592), Weitendorf (83) (2015 januári népességadatok)

FordításSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • M. Jurič: Kulturarbeit im ländlichen Raum am Beispiel der zweisprachigen Gemeinde St. Kanzian in Kärnten, Klagenfurt 1985.
  • I. Kavčič (Red.), A. Malle: Auf dem Weg durch die Zeit. Streifzug durch 90 Jahre Kultur in St. Kanzian, Klagenfurt 1996.
  • F. Isop: Kirche und Geschichte. Festschrift 1106–2006, St. Kanzian 2006.
  • A. Polluk: Die Bewältigungs- und Abwehrmechanismen bei der Erinnerung bezüglich des Holocaust und Nationalsozialismus in St. Veit im Jauntal / Št. Vid v Podjuni. Klagenfurt 2006.