Sapci

település Horvátországban

Sapci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.

Sapci
A falu bejárata
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségGarcsin
Jogállásfalu
Irányítószám35212
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség406 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 44″, k. h. 18° 12′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 44″, k. h. 18° 12′ 47″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sapci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Bród központjától 16 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtői alatt, a Szávamenti-síkság szélén, Garcsin és Staro Topolje között, a Garčinac-patak partján fekszik. Közvetlenül a falu mellett délre halad át a Zágráb-Vinkovci (-Belgrád) vasútvonal.

Története szerkesztés

A középkori források nem említik, a török uralom idején azonban valószínűleg már pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be.[2]

1698-ban „Sabcza” néven 9 portával hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[3] Az egyházi vizitáció iratai szerint 1730-ban 15 katolikus háza és egy Szent Antal kápolnája volt. Az 1746-os vizitáció jelentése szerint 21 házában 115 katolikus lakos élt és egy Szent Didak kápolna állt itt. 1760-ban 31 katolikus házában, 33 családban, 232 lakosa volt. 1780-ban a katonai leírás szerint már 38 ház állt a településen. A Garčinac-patak nyáron gyakran kiszáradt. Nagyobb eső, vagy hosszan tartó esős időjárás idején elöntötte a környező réteket és ekkor a falutól délre a Jelas nevű mocsaras terület alakult ki. A falutól északra a Livada nevű erdő, valójában egy ritka fával borított, bokros terület volt.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Sapcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sapcza” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sapcza” néven 46 házzal, 236 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében német és ruszin családok települtek ide. Ugyanakkor Likából, a horvát Hegyvidékről, Dalmáciából és Boszniából katolikus horvátok települtek be.

A településnek 1857-ben 234, 1910-ben 460 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a horvát, 20%-a német, 13%-a ruszin, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1943-ban a német családoknak el kellett hagyni a falut. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 504 lakosa volt.

Lakossága szerkesztés

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
234 276 195 322 330 460 441 452 483 613 643 596 554 575 566 504
 
A Szent János kápolna

Nevezetességei szerkesztés

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1862-ben épült.

Oktatás szerkesztés

A településen a garcsini elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport szerkesztés

Az NK Sapci labdarúgóklubot 1954-ben alapították.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés