Sarlós Boldogasszony-templom (Kiskunfélegyháza)

A Sarlós Boldogasszony-templom, vagy ahogy a helyiek ismerik: Ótemplom, Öregtemplom, Egytornyú templom Kiskunfélegyháza legrégebbi épülete, egyben legnagyobb területű temploma a Béke téren. A barokk stílusú plébániatemplom építése 1749-ben kezdődött. Más források szerint alapjait már 1744-ben, Félegyháza török hódoltság utáni újjátelepítése utáni évben lerakták. 1761. július 12-én szentelte fel Eszterházy Károly váci püspök.

Sarlós Boldogasszony-templom
Ótemplom, Öregtemplom, Egytornyú templom
Kiskunfélegyháza Große Kirche.jpg
Település Kiskunfélegyháza
Cím  Magyarország
6100 Kiskunfélegyháza,
Béke tér 1.
Építési adatok
Építés éve 17491753
Rekonstrukciók évei 1885, 2005
Építési stílus barokk
Felhasznált anyagok kő, fa, vörösréz a torony borítására
Védettség Műemlék
Tervező ?, Morbitzer Nándor
Kivitelező Barta Jakab
Hasznosítása
Felhasználási terület templom
Tulajdonos Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
Alapadatok
Magassága53 m
Hosszúsága48,5 m
Szélessége13 m
Elhelyezkedése
Sarlós Boldogasszony-templom (Magyarország)
Sarlós Boldogasszony-templom
Sarlós Boldogasszony-templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 44″, k. h. 19° 51′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 44″, k. h. 19° 51′ 07″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlós Boldogasszony-templom témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A Félegyházát 1743-ban újjátelepítők már 1744-ben adakozni kezdtek egy templom építésére. Félegyháza első temploma fatemplom volt a mai Szent János téren, szükség volt állandó kőépületre a misék megtartásához. Az alapkövet 1749-ben tették le. Az építkezéshez szükséges követ részben a Kővágóérről hozták, részben pedig az 1526-ban elpusztult régi Félegyháza kőtemplomából, amelynek romjait a mai Templom-halom rejtette a 2008–2009-es ásatásokig. 1753-ban a templom már készen állt, de 1754-ben tornya összeomlott, s beszakította a templomhajó mennyezetét. Barta Jakab építőmestert tették felelőssé, akinek pénzbüntetést kellett fizetnie. Új, ma is álló tornya 1770-ben épült fazsindellyel, amelyet 1803-ban rézzel borítottak be. 1773-ban toronyórát szereltek fel.

1885-ben a templomot felújították. Ekkor került a torony tetejére a ma is látható kereszt. A ma műemlék templom eredetileg csak műemléki jellegű védelmet kapott, mert 1904–1905-ben Morbitzer Nándor tervei alapján az északi sekrestyét lebontották, és helyébe, illetve a déli oldalra új sekrestyéket építettek. A bejárat fölött ekkor helyezték el a Megváltó és két angyal, valamint a homlokzat két fülkéjében bal oldalon Árpád-házi Szent Erzsébet, jobb oldalon Szent István szobrát, Maróti Géza műveit. 2000-2001-ben tetőzetét vörösrézzel fedték be. 2005-ben renoválták, ekkor új harang került a toronyba, amellyel együtt négy harangja van. Egykor hat harangja is volt.

A templom 48,5 méter hosszú, 13 méter széles, főhajója 22,7 méter magas. Bejárata előtt a Aliquan latin szó olvasható, melynek jelentése: Isten hozott. Harangjai közül az első 1743-ból való.

ForrásokSzerkesztés

  • Urbán Miklósné: Nevezetes épületek, szobrok, emlékművek, emléktáblák Kiskunfélegyházán, Kiskunfélegyháza, 2005