Sass Irén

(1898–1969) magyar írónő, költőnő, újságíró

Sass Irén, Kellner, névváltozata: Sas Irén (Budapest, Óbuda, 1898. február 4.[1] – Budapest, Erzsébetváros, 1969. október 3.)[2] magyar írónő, költőnő, újságíró.

Sass Irén
SzületettKellner Irén
1898. február 4.
Budapest III. kerülete
Elhunyt1969. október 3. (71 évesen)
Budapest VII. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (38D-57-19)
SablonWikidataSegítség

Kellner Dániel (1863–1941)[3] gyári munkás és Blechner Borbála (1864–1939)[4] varrónő lánya. Iskoláit Újpesten végezte, majd érettségit tett. Pályafutását mint politikai társadalmi riporter kezdte. A Pesti Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Hírlap munkatársa volt. 1928-tól Országos Egyetértés című politikai hetilap szerkesztője volt, azonkívül a Nyugatban dolgozott. Számos kötete jelent meg. Szerkesztette a Remény című zsidó ifjúsági folyóiratot. Lefordította Heinrich Heine A bacharachi rabbi című művét.

Magánélete

szerkesztés

Házastársa Bokor (Berger) József műszaki tisztviselő volt, Berger Ignác és Winkler Pepi fia, akihez 1930. február 12-én ment feleségül.[5]

  • Gyermekek a nyomortanyákon (Budapest, 1920)
  • Üzenet a magyar asszonyoknak. Üzenet a falunak (Földes Andorral, Budapest, 1920)
  • Furcsa kaland (novelláskötet)
  • Híres zsidóasszonyok (1925, Bécs, Hevesi Simon bevezetőjével)
  • Énekek éneke (regény, 1926, Budapest, Andrássy Gyula bevezetőjével)
  • Vázsonyi Vilmos (1926, Budapest)
  • Mirjam. Elbeszélések és történetek (Budapest, 1929)
  • Dreyfus kapitány tragédiája (Budapest, 1931)
  • Én szólok… (versek. Budapest, 1935)
  • Fehér páva.(ifjúsági regény. Budapest, 1936)
  • Szekunda Szveti és Pacni Manci vidám vakációja. (ifjúsági regény, Budapest, 1936)
  • A csodálatos könyv (ifjúsági regény. Budapest, 1940)
  • A kék bársonyzakó (elbeszélések. Budapest, 1940)
  • Egy szeptemberi délután (ifjúsági történet. Budapest, 1940)
  • Ünnepi este (ifjúsági történet, Budapest, 1940)
  • Makkabeusok ivadéka. Két palesztíniai történet (Budapest, 1941)
  • Napoleon és a Baal-Sem. Legendák, történetek, anekdoták. (Budapest, 1941)
  • Az óbudai bohóc. Vidám ifjúsági elbeszélés. (Budapest, 1941)
  • „Szívem ott Keleten…”. Történeti elbeszélés Jehuda Haléviről (Budapest, 1941)
  • Virágos álmok. A pészach legendái. (Budapest, 1941)
  • Isten követe. A bibliai Dániel életének története (Budapest, 1942)
  • Mirtuska. A bibliai Eszter királyné története (Hitbuzgalmi elbeszélés. Budapest, 1943)
  • Mózes herceg. Hitbuzgalmi történet a zsidó ifjúság számára, (Budapest, 1943)
  • Ruth története. Hitbuzgalmi olvasmány a zsidó ifjúság számára (Budapest, 1943)
  • A szentföld hőse. Hitbuzgalmi olvasmány a zsidó ifjúság számára (Budapest, 1944)

Rádió-daljátékok

  • Szécsi Mária (Petőfi Sándor költeményét rádióra átdolgozta. Zenéjét szerezte: Radó József, 1926)
  • A Práter (operett egy felvonásban, zenéjét szerezte: Radó József, 1927)
  • Aranykalitka (operett egy felvonásban, zenéjét szerezte: Radó József, 1927)
  • A mesebeli herceg (operett, zenéjét szerezte: Radó József)
  • Bozzay: Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny.
  • Művei[halott link] Írónők a hálón
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 767. l. Online elérés