Schöder

község Ausztriában

Schöder osztrák község Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 971 lakosa volt.

Schöder
Schöder címere
Schöder címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásMuraui járás
Irányítószám8844
Körzethívószám03536
Forgalmi rendszámMU
Népesség
Teljes népesség942 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság901 m
Terület74,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 56″, k. h. 14° 06′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 56″, k. h. 14° 06′ 42″
Schöder weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schöder témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Schöder a Muraui járásban
 
A Mária születése-plébániatemplom
 
A baierdorfi toronyerőd
 
A baierdorfi Szt. Miklós-templom

Schöder Felső-Stájerországban fekszik a Mura-völgy és az Alacsony-Tauern hegységrendszeréhez tartozó Schladmingi-Tauern, valamint a Rottenmanni- és Wölzi-Tauern hegységei között, a Mura és az Enns völgyét összekötő Sölk-hágó déli oldalán. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Baierdorf (310 lakos), Schöder (458 lakos) és Schöderberg (222 lakos)

A környező önkormányzatok: keletre Sankt Peter am Kammersberg, délre Ranten, nyugatra Krakau, északra Sölk.

Lakosság szerkesztés

A schöderi önkormányzat területén 2017 januárjában 971 fő élt. A lakosságszám 1934-ben érte el csúcspontját 1202 fővel, azóta többé-kevésbé egyenletesen csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi, 2004 előtti EU-tagállamokból érkezett, 2,9% pedig az EU-n, illetve volt Jugoszlávián és Törökországon kívüli országokból származott. 2001-ben a lakosok 97,1%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 1,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók szerkesztés

  • a gótikus Mária születése-plébániatemplomban felújítása során középkori freskókra bukkantak
  • az 1794-es plébánia
  • az 1445-ben már álló műemlék parasztház
  • a baierdorfi Wehranlage egy középkori toronyerőd. A jó állapotban megmaradt jókora, hatemeletes tornyot kör alakú fal és árok veszi körbe. Az erőd már a 9. században a salzburgi érsek birtokában volt. 1292-ben megrongálódott, mai formájában az ezutáni átépítés során alakult ki. Déli falán 1505-1510 körül készült Szt. Kristóf-freskó látható.
  • a baierdorfi Szt. Miklós-templomot először 1234-ben említik. Részben védőfal veszi körbe. Az épület román, gótikus és barokk stílusjegyeket is mutat. Főoltára 1726-ból származik. Oltárszekrénye 1625-ben készült. 16. századi oldaloltárai Szt. Annát és Szt. Klárát ábrázolják.
  • a Günster-vízesés a tartomány legmagasabb vízesése
  • az augusztusban megtartott hagyományos lóvásár több ezer látogatót vonz

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Schöder című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.