Schubert Ernő (festő)
Schubert Ernő (Bácsfa, 1903. december 17. – Budapest, 1960. október 15.[5]) magyar festő, grafikus, textil- és bútortervező. A Iparművészeti Főiskola egykori rektora (1948-1952).
| Schubert Ernő | |
| Született | 1903. december 17.[1][2] Bacsfa |
| Elhunyt | 1960. október 15. (56 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Képzőművészeti Egyetem (1924–) |
| Kitüntetései | Magyarország Érdemes Művésze díj (1956) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (39-1-57)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésTanulmányai
szerkesztésTanulmányait Fényes Adolfnál kezdte. 1924-től tanult a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Réti István és Csók István volt a mestere. Az 1920-as évek végén csatlakozott az emigrációból hazatérő Kassák Lajos folyóirata, a Munka köré szerveződő fiatalok csoportjához. Avantgárd művészeti elképzelései miatt többedmagával; Kepes Györggyel, Korniss Dezsővel, Trauner Sándorral együtt kizárták a főiskoláról.
Munkássága
szerkesztésFestészetére elsősorban a francia kubizmus, Picasso, Braque művei hatottak. 1932-ben volt absztrakt művészeti kiállítása a Tamás Galériában. Az 1930-as évek közepétől keveset festett, helyette főként textil- és bútortervezéssel, lakberendezéssel foglalkozott. Iparművészeti tevékenységét elsősorban a Bauhaus, valamint a magyar népművészet formavilága inspirálta. A harmincas évek második felétől gyakori látogatója volt a szentendrei művésztelepnek, amelynek 1946-ban rendes tagja lett és nagy szerepet játszott a Régi művésztelep átszervezésében. 1945 után túlnyomórészt szervezői tevékenységet fejtett ki, a Kommunista Párt rendezvényeit szolgáló dekorációs vállalatot alapított és vezetett. 1948-1952-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola igazgatója, majd haláláig ott tanított. Emlékkiállítását 1978-ban rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában, majd 1986-ban a Szentendrei művésztelep galériájában.
Művei
szerkesztés- Külváros: szobabelső nyitott ablakkal (Év nélkül) (Olaj, vászon, 100 x 80 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Utcarészlet (Év nélkül) (Olaj, vászon, 40 x 68 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
Társasági tagság
szerkesztésDíja
szerkesztés- Érdemes művész (1956)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ PIM.hu
Források
szerkesztés- Magyar Zsidó Lexikon
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
szerkesztés- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
- Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-14-1
- Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
