Dombóvári Géza

Dombóvári Dombóvári Géza (Schulhof Géza) (Dombóvár, 1848. március 11. – Budapest, 1918. június 1.) ügyvéd, szociológus, jogtudományi író, Bán Edit (1905–1966) képzőművész nagyapja.

Dombóvári Géza
1901-ben
Született	Schulhof Géza 1848. március 11. Dombóvár
Elhunyt	1918. június 1. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvári Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Apja Schulhof Adolf híres dombóvári, majd pécsi orvos volt. Középiskolai tanulmányait Pécsett, az egyetemet Bécsben, Prágában, majd Budapesten végezte. Behatóan foglalkozott a nemességi és hitbizományi joggal, amelynek elismert specialistája lett. Ferenc József király a magyar jogélet terén szerzett érdemeinek elismeréséül 1885-ben magyar nemességet adományozott neki. Az 1860-as években szóval és tollal élénken részt vett a zsidók emancipációs mozgalmában, Munkásmozgalom Magyarországon című tanulmánya úttörő jelentőségű volt. Az 1870-es és az 1880-as években közjogi cikkei hozzájárultak sok zavaros közjogi kérdés tisztázásához. 1884-ben adta ki Az érvényben levő magyar büntetőtörvények gyűjteménye című kétkötetes, annak idején hézagpótló, a büntetőjogra és bűnvádi eljárásra vonatkozó rendeleteket is felölelő munkáját, majd 1888-ban A magyar büntetőtörvénykönyv magyarázata című, három vaskos kötetre terjedő művét, amely a királyi Kúria gyakorlatát és a külföldi bíróságok felfogását is ismertette.

Családja

Felesége Pick Klementina (1851–1913), Pick Izsák és Oberländer Sarolta lánya.

Gyermekei:

• Dombóváry Géza (1876–1938) ügyvéd.
• Dombóváry (Schulhof) Melitta Olga Klementina (1876–?). Férje Rott Frigyes (1868–1944) ügyvéd.
• Dombóváry Adrienne Mária Margit (1884–1959). Férje Déry Jenő (1883–1933) bankhivatalnok.

Művei

• Az érvényben levő magyar büntető törvények gyűjteménye, a kapcsolatos törvények és rendeletek, valamint a bűnvádi eljárásra vonatkozó törvényes intézkedések szószerinti idézésével és tekintettel a magyar kir. Curia, nemkülönben a magyar kir. belügyminiszter, mint harmadfokú bíróság, elvi jelentőségű fontosabb határozataira. (Codex juris criminalis hungarici.) Budapest, 1884. Két kötet.
• A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvénykönyv (1878. V. t.-cz.) és az uzsoráról és káros hitelügyletről szóló törvények (1883. évi XXV. t.-cz.) magyarázata, tekintettel a vonatkozó egyéb törvények és rendeletekre s a magyar kir. Curia elvi jelentőségű határozataira. Budapest. 1888. Három kötet. (Új czím-kiadás. Budapest. 1900)
• A munkásmozgalom keletkezése Magyarországon. Előszóval ellátta Mezőfi Vilmos. Budapest. 1895
• A favor defensionis elve és a kir. Curia. Uo. 1903. (Magyar Jogászegyleti Értekezések XXVII. kötet. 3. füzet.) Online
• Fenyítő eljárás és büntetési rendszer Pestmegyében a XIX. század első felében. Budapest, 1906

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 204. o.  Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
• Gergely Ernő: Az Országos Munkásjogvédő Iroda története. Bp., Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara, 1985.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.