Wikipédia

Sebestyén Sándor

(1891–1962) magyar gordonkaművész, zenepedagógus

Sebestyén Sándor, Schiff[5] (Szeged, 1891. november 10.[6] – Budapest, 1962. február 10.)[7][8] magyar gordonkaművész, zenepedagógus. Felesége Mannaberg Rózsi zongoraművész, fia Sebestyén János csembaló- és orgonaművész volt.

Sebestyén Sándor
SzületettSchiff Sándor
1891. november 10.[1]
Szeged
Elhunyt1962. február 10. (70 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMannaberg Rózsi
GyermekeiSebestyén János
Foglalkozása
  • gordonkaművész
  • zenepedagógus
SírhelyeFarkasréti temető (48/1-2-18)[3][4]
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Schiff Ignác (1865–1925)[9] mérnök, miniszteri tanácsos és Janovics Szeréna (1868–1939)[10] gyermekeként született.[11] Budapesten Schiffer Adolf, Berlinben Földesy Arnold tanítványa volt. Emellett tanári diplomát és 1914-ben bölcsészdoktorátust szerzett A primitív népek zenéje című disszertációjával. Az első világháború alatt a Nemzeti Zenede tanára volt. 1921-ben feleségével néhány évre Svédországba távozott, ahol mint koncertező gordonkaművész és mint tanár működött, 1921–1925-ben a göteborgi Nagy Színház szólógordonkása volt. 1926 után Budapesten a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanított, ugyanakkor az Magyar Állami Operaház zenekarában, majd a Székesfővárosi Zenekar együttesében is játszott. 1945 után a MÁV Szimfonikus Zenekar szólógordonkása lett, s pedagógusként haláláig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában is dolgozott. 1947-ben megszervezte és haláláig vezette a Vasutas Szakszervezet zeneiskoláját.

Felesége Mannaberg Rózsi volt, akivel 1921. március 21-én Budapesten kötött házasságot.[12] 1922. július 31-én kikeresztelkedtek a református vallásra.[12]

Főbb művei szerkesztés

  • A primitív népek zenéje (Budapest, 1914)
  • A gordonkajáték technikája és tanításának módszere (Budapest, 1917)
  • Vonóshangszerek tanításának akusztikus megalapozása (Budapest, 1923)
  • A gordonkajáték technikájának elemzése (Budapest, 1936)
  • Hamis megfigyelések és tévedések a vonóshangszerjáték technikájában és tanításában (Budapest, 1937)
  • Gordonkametodikai jegyzetek (Budapest, 1956)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Sebestyén Sándor, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13705.htm
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 33156/1897. Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 687. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 22. oldal 48. sor
  6. ↑ Születési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség születési akv. 116/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  7. ↑ Elhunyt Sebestyén Sándor gordonkaművész (1962. február 13.) Magyar Nemzet, 18. évfolyam, 36. szám, 6. oldal
  8. ↑ Gyászjelentése (1962). (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  9. ↑ Schiff Ignác halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 458/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  10. ↑ Schiff Ignácné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 130/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  11. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 440/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  12. ↑ a b Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 155/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 15.)

Források szerkesztés

  • Banda Ede (1972. június 1.). „Emlékezés dr. Sebestyén Sándorra”. Muzsika (Magyarország) 15 (6), 40. o. (Hozzáférés: 2022. február 5.)  
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sebestyén_Sándor&oldid=26760932”