Serly Lajos

magyar származású amerikai zeneszerző, karmester.

Serly Lajos (Pozsony,[3] 1855. március 13.New York, 1939. február 1.) magyar származású amerikai zeneszerző, karmester. Serly Antal királyi törvényszéki bíró testvéröccse.

Serly Lajos
Serly Lajos.jpg
Életrajzi adatok
Született 1855. március 13.[1][2]
Pozsony
Elhunyt 1939. február 1. (83 évesen)[2]
New York
Gyermekei Serly Tibor
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Serly Lajos témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

A gimnázium I. osztályát a losonci protestáns, a II.-at a besztercebányai katolikus, a III. és IV.-et ismét a losonci protestáns gimnáziumban végezte. Apja óhajtásának engedve timártanonc lett és 1868-ban a régi céhrendszer szerint legénnyé avatták. Azonban gimnáziumi tanulmányait folytatta, az V. osztályt a losonci református gimnáziumban, a VI.-at Rimaszombatban, a VII-VIII.-at a pozsonyi evangélikus főgimnáziumban, ahol 1875-ben érettségi vizsgát tett.

Időközben, nem remélvén apja beleegyezését, kétszer szökött el a színi pályára, először 1869 nyarán; bejárta gyalog Zólyom, Besztercebánya, Rózsahegy, Liptószentmiklós városokat, míg végül rátalált Gerő Jakab színtársulatára; második kisérlete Pozsonyból történt 1872-ben szintén gyalog: Rohrau, Sopron, Szombathely, Vasvár, Zalaegerszeg városokban; apja azonban vissza vitte Pozsonyba, ahol a színház opera-előadásai és a székesegyház zenemiséi megkedveltették vele a zenét és elhatározta, hogy zenész lesz. A pozsonyi székesegyház karnagyánál Mayerbergnél tanult; Budapesten Volkmann Róbertnél folytatta és a bécsi konzervatóriumban Krennél bevégezte zenei tanulmányát; majd a klagenfurti színház karmestere lett.

Hazájába vissza vágyván, Sztupa Andor színtársulatához Brassóba szerződött és működött Kézdivásárhelyt, Szebenben; közben a boszniai hadjárat következtében mint egyéves önkéntest mozgósították; az egy évet Losoncon szolgálta ki. Ezután Berlinbe ment, ahol a Liebig-féle filharmonikus zenekarral magyar hangversenyeket rendezett. Ekkor kezdett zenei szakcikkeket írni. Berlinből Szabadkára ment Erdélyi Marietta társulatához; innét a kolozsvári nemzeti színházhoz szerződött és végül a budapesti Népszínházhoz. Alapította az óbudai Kisfaludy-színházat, melynek igazgatója volt; de ezzel megbukott, anyagilag is tönkrement. Zenetársulatával bejárta (még Káldy előtt) Magyarországot.

1898-ban Magyarországról Londonba vándorolt ki, 1905-ben pedig az USA-ban telepedett le. New Yorkban zenei vezetője volt a Rédey István vezetésével létrejött első félhivatásos magyar színháztársulatnak, itt zeneszerzőként és karmesterként is működött Feleky Károllyal együtt. Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának előadása volt első nagy sikerük 1905. december 17-én. Lányai, Serly Etus és Irén szintén a társulat tagjai lettek.

Zeneművei az Amerikában élő magyarok körében népszerűek voltak. Serly fia, Serly Tibor Bartók Béla halála után Bartók 3. zongoraversenyét fejezte be (utolsó 17 ütemét) és a Brácsaverseny hangszerelését.

1939. február 1-én New York-ban halt meg, 1939. február 2-án a The New York Times ad hírt a volt Liszt Ferenc tanítvány, zeneszerző, karmester haláláról.[4]

Főbb műveiSzerkesztés

  • A tót leány
  • Cigány Panna
  • Ingyenélők
  • Csókon szerzett vőlegény
  • Titilla hadnagy

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés