Sierning

község Ausztriában

Sierning osztrák mezőváros Felső-Ausztria Steyrvidéki járásában. 2019 januárjában 9329 lakosa volt.

Sierning
A Szt. István-plébániatemplom
A Szt. István-plébániatemplom
Sierning címere
Sierning címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásSteyr-Land járás
Irányítószám4522, 4523
Körzethívószám07259
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség9371 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság367 m
Terület38,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 41″, k. h. 14° 18′ 36″48.044722°N 14.310000°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 41″, k. h. 14° 18′ 36″48.044722°N 14.310000°E
Sierning weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sierning témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Sierning a Steyrkörnyéki járásban
 
A sierningi kastély
 
A katolikus plébánia

Sierning a tartomány Traunviertel régiójában fekszik, Steyrtől közvetlenül nyugatra. Déli határát a Steyr folyó alkotja. Az önkormányzat két településrészt egyesít: Neuzeug (5336 lakos 2019-ben) és Sierning (3993 lakos).

A környező önkormányzatok: északra Schiedlberg, északkeletre Wolfern, keletre Steyr, délkeletre Garsten, délre Aschach an der Steyr, délnyugatra Waldneukirchen, nyugatra Bad Hall, északnyugatra Rohr im Kremstal.

Története

szerkesztés

Szórványos leletek arra utalnak, hogy Sierning területe a római időkben is lakott volt, erre haladhatott el a Krems és Steyr folyók közötti út. A népvándorlás végén szlávok telepedtek meg a régióban. Első említése 777-ből származik, a kremsmünsteri apátság alapítólevelében (mint Sirnicha). A régió eredetileg a Bajor Hercegséghez tartozott, a 12. században került át Ausztriához. Sierning gazdaságát, akárcsak a szomszédos Steyrét, a stájer vas feldolgozása, a kés- és fegyverkészítés határozta meg évszázadokon át. 1588-ban innen indult el a második felső-ausztriai parasztfelkelés, amely aztán az egész Eisenwurzen régióra kiterjedt. Az 1626-os parasztháború során a plébániából átalakított sierningi kastály volt a lázadók egyik vezérének, Stefan Fadingernek a főhadiszállása.

Az 1848-as forradalom utáni közigazgatási reform eredményeképpen 1851-ben megalakult Sierning községi önkormányzata is. 1891-ben megépült a Bad Hall-ba vezető keskenyvágányú vasút, a Rudolfsbahn szárnyvonala, amely áthaladt Sierningen is. A vonalat 1967-ben zárták be.

Az 1838-as Anschluss után közigazgatási reformot hajtottak végre és Sierninget Steyrhez csatolták. A második világháború után a község ismét önállóvá vált, bár Gründberg keleti fele a városnál maradt. Sierninget 1977-ben mezővárosi rangra emelték.

A sierningi önkormányzat területén 2019 januárjában 9329 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 90,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 3,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 79,4%-a római katolikusnak, 6,1% evangélikusnak, 3% mohamedánnak, 10,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 14 magyar élt a mezővárosban; a németek (94,7%) mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a horvátok (1,7%) és a bosnyákok (1,1%) alkották.

A népesség változása:

2016
9 218
2018
9 371

Látnivalók

szerkesztés
  • a gótikus Szt. István-plébániatemplom
  • a sierninghofen-neuzeugi modern Szt. Bertalan-templom
  • a reneszánsz sierningi kastély
  • a Wahlmühle-ház (volt sörfőzde)
  • a katolikus plébánia

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sierning című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.