Sikirevci
Sikirevci falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Árki (Jaruge) tartozik hozzá.
| Sikirevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Sikirevci |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Ivan Benaković (HDSSB) |
| Irányítószám | 35224 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2028 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′, k. h. 18° 28′Koordináták: é. sz. 45° 07′, k. h. 18° 28′ | |
| Sikirevci weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Bród központjától légvonalban 36, közúton 40 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Száva folyó között, a 7-es számú (Eszék-Slavonski Šamac) főút mentén fekszik.
Története szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már ősidők óta éltek emberek. A Sikirevci-Oprisavci vízvezeték építése során a Zágráb-Lipovac autópálya déli oldalán 2000-ben a „Selište” nevű lelőhelyen[2] késő bronzkori és kora vaskori, a La Téne-kultúrához tartozó település maradványaira bukkantak. Ugyancsak ennek a vízvezetéknek az építésekor kerültek elő a „Trubljevine”[3] lelőhelyen egy kisebb középkori településmaradványai.
A mai település valószínűleg a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett katolikus horvátok betelepülésével. Első írásos említése az 1545-ös török defterben található a Boszniai kádiluk részeként. 1579-ben 31 házat számláltak a településen. A török korban katolikus jobbágyok lakták, akiknek lelki gondozását a modricai ferences kolostor szerzetesei látták el. 1630-ban Tomo Ivković püspök az itteni plébániát rastićinak nevezi, ahol ebben az évben 650 katolikus hívőt bérmált meg. Jeronim Lučić boszniai püspök 1637-es jelentésében azt írja, hogy Isten segítségével október 20-án csónakkal átkeltek a Száván egy helynél, melyet Sikirevacnak neveznek és ahol a hívek ájtatosan, énekekkel, hálaadással és körmenettel már várták őket.[4] Római katolikus plébániáját 1670-ben egy bérmálás alkalmával említik először. A szlavóniai települések 1698-as összeírásában „Szekirevacz” néven már hajdútelepülésként említik.[5] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentése szerint 30 ház és egy új Szent Miklós fakápolna állt a településen. 1746-ban 41 házában 398 katolikus lakos élt. Az. Az 1760-as jelentés szerint a faluban 81 ház volt, ahol 129 család és 844 katolikus lakos élt.[4] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott és az 5. század székhelye volt. Egyházilag a felszabadulás után a kopanicai plébánia filiája volt, plébániáját csak 1789-ben alapították újra. Első falazott temploma 1776-ban épült.
Az első katonai felmérés térképén „Sikirevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sikirevcze” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szikirevcze” néven 312 házzal, 1692 katolikus és 5 ortodox vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 1682, 1910-ben 1428 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanjai járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1781 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.682 | 1.656 | 1.505 | 1.508 | 1.505 | 1.428 | 1.278 | 1.376 | 1.628 | 1.811 | 1.921 | 2.103 | 2.062 | 2.076 | 1.969 | 1.781 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1852-ben épült. A templom orgonája 1889-ben Lorenzo Fabingo mester műhelyében készült. 1917-ben fémrészeit katonai célokra vitték el, de 1946-ban más hangszerek részeiből újra összeállították.
Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt temetőkápolnája 1813-ban épült.
Védett épület az Ilić családnak a 19. század első felében épített a Ljudevit Gaj utca 14. szám alatti háza.[10] A település egyik legrégibb épülete a katonai-krajnai közigazgatás idején emelt épületek közé tartozik. A 20. század elején hozzáépített rész kivételével a ház belseje nagyrészt eredeti formájában megmaradt.
Kultúra szerkesztés
A KUD „Sloga” kulturális és művészeti egyesületet 1975-ban alapították a község hagyományainak, népdalainak, néptáncainak megőrzésére. Elődje az 1906-ban alapított horvát énekkar és az 1928-ban alapított tűzoltóegylet keretében működő tamburazenekar volt. Folklórcsoportja 1929-ben „Hrvatska mladež” néven alakult meg, majd 1971-ben a Matica hrvatska keretében szervezték újra.
Oktatás szerkesztés
Első triviális iskolája császári rendeletre 1775-ben nyílt meg a katonai hatóság közreműködésével és Ivan Hartel tanító vezetésével. A település első népiskolája 1831-ben nyílt meg, első tanítója Nikola Galović-Marković volt. Az iskolát 60 fiú és leány látogatta. Az első iskolaépület 1836-ban fából épült. 1850-től a szomszédos Árki, Kruševica és Slavonski Šamac gyermekei is ide jártak.
Sport szerkesztés
Az NK Sikirevci labdarúgóklubot 1947-ben alapították. A megyei 1. liga keleti csoportjában szerepel.
Egyesületek szerkesztés
A község önkéntes tűzoltóegyletét 1928-ban alapították.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1713.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1714.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 128. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...593. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6219.
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
