Sindzsuku pályaudvar
A Sindzsuku pályaudvar (japánul 新宿駅, átírással Sindzsuku-eki) egy vasútállomás a tokiói Sindzsuku és Sibuja kerületekben, Japánban.
Sindzsuku vasútállomás | |
A pályaudvar nyugati bejárata | |
![]() | |
Cím | |
Ország | Japán |
Hely |
Tokió, ![]() |
Cím |
|
Névadó | Naitō-shinjuku (sukuba) |
Állomáskód |
|
Megnyitás | 1885 |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Üzemeltető |
|
Peronnal rendelkező vágányok száma |
|
Része ennek | East Japan Railway Company |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | japán standard zóna |
Vasútvonalak és járatok | |
| |
Szolgáltatások | |
Vonatnemek |
|
Átszállási lehetőségek |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 35° 41′ 22″, k. h. 139° 42′ 01″Koordináták: é. sz. 35° 41′ 22″, k. h. 139° 42′ 01″ | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sindzsuku vasútállomás témájú médiaállományokat. |
Az állomás a Tokió és annak nyugati elővárosai között lebonyolodó vasúti közlekedés legfontosabb csomópontja, ahol számos városközi, elővárosi és városon belüli vasút, valamint a metró számos vonala találkozik.
A legforgalmasabb pályaudvar az átutazó utasok számát tekintve. A pályaudvaron keresztül érhetőek el Tokió nyugati elővárosai, megáll itt több intercity vonat és számos metróvonal. 2007-ben naponta átlagosan 3,64 millió utas fordult meg itt. 1885-ben nyílt meg és ma több társaság vonatait is kiszolgálja. Ezek közül a JR East önmaga hét középperont foglal el és napi 1,5 millió utas használja a cég szerelvényeit.
A pályaudvar több mint 200 bejáratot és kijáratot számlál.
Terület alapján a Sindzsuku pályaudvar a második legnagyobb vasútállomás a Nagoja pályaudvar után.
VonalakSzerkesztés
További információkSzerkesztés
- JR map of Shinjuku Station (angolul)
- map of Odakyu Shinjuku Station (japánul)
- map of Keio Line Shinjuku Station (japánul)
- map of Keiō New Line Shinjuku Station[halott link] (japánul)
- map of Toei Subway Shinjuku Station (japánul)
- map of Tokyo Metro Shinjuku Station (japánul)
ForrásokSzerkesztés
- Friedl Ferenc: Rekorder pályaudvarok - Építős blog (magyar nyelven). epitos.blog.hu. (Hozzáférés: 2010. március 17.)