Slavsko Polje

település Horvátországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 23.

Slavsko Polje falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Slavsko Polje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállásfalu
Irányítószám44410
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség215 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság171 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 55″, k. h. 15° 48′ 47″45.365278°N 15.813056°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 55″, k. h. 15° 48′ 47″45.365278°N 15.813056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Slavsko Polje témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sziszektől légvonalban 45, közúton 60 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 24, közúton 41 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re nyugatra, az úgynevezett Báni végvidéken, a Petrova gora hegység északi lábánál fekszik. Tőle északra emelkedik az Utinjai és a Jurina-hegy. Nyugatról Malešević Selo és Ivoševići, míg keletről Cervarska Strana, Vignjevići és Brnjavac települések határolják.

Története

szerkesztés

A falu már a középkorban lakott település volt, ennek bizonysága középkori templomának maradványa, mely az egyetlen régészeti lelőhely a településen. A 17. század vége felé a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 1010, 1910-ben 1402 lakosa volt. Fejlődésében sokat jelentett a Vrginmost-Károlyváros vasútvonal 1905-ös megépülése. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A második világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. A helyi partizánosztag augusztus 14-én alakult meg 17 taggal a falu déli részén a Petrova gora hegységben, de már az év végéig 40 főre gyarapodott. 1942 szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során még 1942-ben visszafoglalták. A háború során 235-en estek a fasiszta megtorlás áldozatául, a falu teljes embervesztesége pedig 336 fő volt. A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 338 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

szerkesztés
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.010 1.161 1.040 1.229 1.296 1.402 1.426 1.747 1.173 1.245 1.247 1.115 985 752 375 338

Nevezetességei

szerkesztés
  • A falu középkori templomának helye régészeti lelőhely. A lelőhely Pajići településrészen található. A terület egyik részén egy 5 méteres belső átmérőjű és 1,5 m falvastagságú nyolcszögletű épület maradványait tárták fel, az épületen belüli csontvázas temetkezésekkel. A nyolcszögletű épület közvetlen közelében olyan alapokat fedeztek fel, amelyek egy szakrális épület maradványaira utalnak, amely mellett síremlékek találhatók. Az eddigi régészeti feltárások és a leletek azt mutatják, hogy a maradványok a falu középkori templomához tartoztak.[4]
  • A Szentlélek eljövetele szerb pravoszláv templom a II. világháborúban semmisült meg.

További információk

szerkesztés

A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)