Főmenü megnyitása

A Sorex az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a vörösfogú cickányok (Soricinae) alcsaládjába tartozó nem.

Infobox info icon.svg
Sorex
Evolúciós időszak: Késő miocén - jelen
Erdei cickány (Sorex araneus)
Erdei cickány (Sorex araneus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Eulipotyphla
Család: Cickányfélék (Soricidae)
Alcsalád: Vörösfogú cickányok (Soricinae)
Nemzetség: Soricini
Fischer, 1814
Nem: Sorex
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Amphiosorex Hall, 1959
  • Amphisorex Duvernoy, 1835
  • Asorex Mezhzherin, 1965
  • Atophyrax Merriam, 1884
  • Corsira Gray, 1838
  • Dolgovia Vorontsov & Kral, 1986
  • Eurosorex Stroganov, 1952
  • Fredgia Vorontsov & Kral, 1986
  • Homalurus Schulze, 1890
  • Hydrogale Pomel, 1848
  • Kratochvilia Vorontsov & Kral, 1986
  • Microsorex Coues, 1877
  • Musaraneus Brisson, 1762
  • Neosorex Baird, 1858
  • Oxyrhin Kaup, 1829
  • Soricidus Altobello, 1927
  • Stroganovia Yudin, 1989
  • Yudinia Vorontsov & Kral, 1986
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sorex témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sorex témájú médiaállományokat és Sorex témájú kategóriát.

ElőfordulásukSzerkesztés

A Sorex-fajok előfordulási területe Európa, Ázsia mérsékelt övi részei - főleg Közép-Ázsia, Szibéria és Japán északi fele -, továbbá Észak-Amerika. Észak-Amerikában az Arktisztól egészen Mexikóig megtalálhatóak. Egyes fajok Közép-Amerikában lelhetők fel. Guatemala alkotja a legdélibb határukat az Újvilágban.

RendszerezésSzerkesztés

A nembe az alábbi 2 alnem és 78 élő faj tartozik:

ForrásokSzerkesztés

  • Dr. Berend Mihály, Dr. Szerényi Gábor: BIOLÓGIA II., Állattan, Ökológia, 275 old.
  • Örösi Pál Zoltán: Méhek között (1957).
  • ITIS rendszerbesorolása
  • Novum állatvilág enciklopédia III.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 978-963-9703-57-5 – magyar nevek egy része
  • Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
  • Matson, J. et al. Sorex ixtlanensis. UICN 2008. Llista Vermella d'espècies amenaçades de la UICN, edició 2008, consultada el 21 gener 2018.
  • Carraway, Leslie N. «Shrews (Eulypotyphla: Soricidae) Of Mexico» (PDF) (en anglès). Monographs of the Western North American Naturalist, 3, 1, 2007, pàg. 1–91. DOI: 10.3398/1545-0228-3.1.1. ISSN 1545-0228.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 53.
  • Esteva, M.; Cervantes, F.A.; Brant, S.V.; Cook, J.A. 2010: Molecular phylogeny of long-tailed shrews (genus Sorex) from México and Guatemala. Zootaxa, 2615: 47–65. Preview PDF
  • Matson, J.O. & Ordóñez-Garza, N. 2017. The taxonomic status of Long-tailed shrews (Mammalia: genus Sorex) from Nuclear Central America. Zootaxa 4236(3): 461–483. doi: 10.11646/zootaxa.4236.3.3. Reference page.