Sovinjak

falu Horvátországban, Isztria megyében

Sovinjak (olaszul: Sovignacco) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik.

Sovinjak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségBuzet
Jogállásfalu
PolgármesterValter Flego
Irányítószám52420
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség68 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság280 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 22′ 12″, k. h. 13° 55′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 12″, k. h. 13° 55′ 12″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Az Isztriai-félsziget északi részének közepén, Pazintól 17 km-re északra, községközpontjától 8 km-re délnyugatra fekszik. A Mirna középső folyása feletti dombok között található. Vonzáskörzetébe Bračani, Brnozi, Jermaciji, Majeri telepek, valamint Pročana, Sirotići, Sovinjsko Polje, Sovinjsko Brdo és más kis települések tartoznak.

Története szerkesztés

A település egykori várát 1195-ben említik először, urai az aquileai pátriárka vazallusai voltak. Később a pazini grófok fennhatósága alá tartozott. A falu az egykori földesúri vár mellett fejlődött ki a 15. században, amikor annak falai már erősen omladoztak. A mai temető területére a helyiek mai is a „Kaštel” nevet használják. A velencei uralom alatt 1508-ban Sovinjak már a rašpori kapitányság egyik legjelentősebb faluja volt. A 16. és 17. században keletről a török hódítók elől nagy számú lakosság menekült erre a vidékre. A legnagyobb arányú beköltözés a 17. század elején az uszkók háború idején történt. 1857-ben 205, 1910-ben 253 lakosa volt. Lakói főként szőlőtermesztéssel, méhészettel foglalkoztak. 2011-ben 29 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
205 222 236 217 220 253 959 899 150 111 85 67 39 34 27 29

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent György vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma 1927-ben épült a korábbi, kisebb templom helyén mely még 1556-ból származott. 1557-ben épített harangtornya 15 méter magas. Újjáépítésének évét (1921) egy glagolita felirat jelzi.
  • Szent Rókusnak szentelt késő gótikus kápolnája a 16. század elején épült csúcsíves dongaboltozattal, 1571-ben Domenicus Utinensis mester által készített freskókkal.
  • A világi építészet képviselője az 1647-ben épített magtár, valamint néhány megmaradt barokk és klasszicista lakóház és palota.
  • Figyelemre méltó még a sovinjsko poljei Szent István és a sovinjsko brdoi Szent Ilona kápolna. Mindkettőt még 1580-ban említik.

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés